Aki miatt Trump megbüntette Törökországot – Andrew Brunson a Mandinernek

Andrew Brunson (1968) amerikai presbiteriánus lelkész. Az észak-karolinai pásztor a kilencvenes évek közepén családjával együtt Törökországban telepedett le, húsz éven keresztül az izmiri Feltámadás gyülekezet vezetője volt. 2016 októberében vették őrizetbe a török hatóságok, decemberben formálisan is vádat emeltek ellene – azzal vádolták, hogy tagja volt a 2016-os katonai puccskísérlet mögött sejtett, betiltott Gülen-mozgalomnak, illetve kapcsolatban állt a szintén betiltott Kurdisztáni Munkáspárt nevű kurd szeparatista szervezettel. Közel két évet töltött börtönben, a Trump-kormányzat nyomására szabadult.

***

Ön akaratlanul is majdnem bedöntötte a török gazdaságot.

A török gazdaságnak akkor már strukturális problémái voltak, ez az ügy már csak az amúgy is meglévő nehézségekhez adott hozzá. A Trump elnök által kivetett gazdasági szankciók egyébként példa nélküliek, hiszen egy NATO-tagállam büntetett meg egy másik NATO-szövetségest. Természetesen a szankciók sokat ártottak a török gazdaságnak, és ezért engem okoltak.

Amikor letartóztatásban volt Törökországban, gondolta volna, hogy az amerikai kormányzat ilyen messzire elmegy, hogy kiszabadítsa önt?

Nem gondoltam először, hogy a kormányzatnak bármit is kellene tennie ebben az ügyben. De

Sokan ezt a gyakorlatot így is nevezték el: „túszejtő diplomácia”. Indítottak egy bírósági eljárást ellenem, annak ellenére, hogy a török hatóságok pontosan tudták, hogy nincs jogi alapja az ellenem felhozott vádaknak. Hamis vádakat kreáltak, az ügyészség olyan tanúkat idézett be, akiknek az volt a feladatuk, hogy minden rosszat elmondjanak rólam. Az egész eljárás alatt megpróbáltak engedményeket, kisebb beismerő vallomásokat kicsikarni belőlem.

Azzal vádolták például, hogy a török állam által terrorizmussal vádolt szervezetek, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vagy a Fethullah Gülen hitszónok vezette mozgalom embereivel találkozott. Elkövetett bármilyen hibát, amit kihasználtak a vádlói?

Nem. Soha nem találkoztam olyan személyekkel, akik a gülenista mozgalomhoz tartoztak. Egészen addig egyébként, míg börtönbe nem zártak, ott ugyanis szándékosan gülenista foglyokkal tettek egy cellába. Én elmondtam a bíróságon, hogy soha nem érintkeztem ezzel a mozgalommal korábban. Csak gondoljon bele: a gülenista mozgalom fő célja – bárhol is tevékenykedjenek a világon, illetve bármely szektorban is dolgozzanak a tagjai –, hogy terjessze az iszlám tanait. Mintegy 170 országban nyitottak iskolákat.

Ez két teljesen külön világ, a céljaink homlokegyenest különbözőek tehát.

Andrew Brunson beszédet tart a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencián november végén Budapesten

És honnan jött a PKK-val való összemosás?

Ami a PKK-vádat illeti: szerintem mi azért kerültünk a török kormány figyelmének homlokterébe, mert menekültekkel kezdtünk foglalkozni, és a menekültek egy része kurd származású volt. Mi segélyeket juttattunk el számukra, és ahol tudtunk, keresztény missziós céllal szolgáltunk feléjük. Ezek az emberek hazájukban, Szíriában elvesztették az otthonukat, gyakorlatilag mindenüket. Ezen elesett emberek számára hirdettük Jézus Krisztust, mindössze ennyit tettünk. Soha semmilyen kapcsolatfelvétel nem történt részünkről az említett kurd szervezettel.

A másik vádpont a kémkedés volt, hogy ön a török államcsínykísérlet idején információkkal segítette a CIA-t.

Igen,

Hogy segítséget nyújtottam a katonai puccs megszervezésében. Ezek a vádak nevetségesek voltak. Fontos tudni a történet megértéséhez, hogy a török hatóságok húsz éven keresztül figyeltettek, ismerték minden lépésemet. Minden lelkészi tevékenységemet bejelentettem a hatóságoknak, semmi nem történt titokban. Ők tehát pontosan ismerték az én tevékenységemet.

Andrew Brunson letartóztatott amerikai lelkészt bírósági tárgyalásra viszik 2018-ban Törökországban

Magyarország szerepet játszott abban, hogy Törökország végül szabadon engedte önt?

Jó kérdés. Kérdezze meg erről a magyar hatóságokat.

Több helyről hallottam ezt, nem hivatalos forrásokból.

Nem mondták meg nekem, hogy ilyen történt.

Ön tehát nem kapott arról semmilyen konkrét tájékoztatást, hogy a magyar diplomácia segédkezett az ön kiszabadításában?

Hiszen a magyar kormány tudta, hogy a feleségem és a gyermekeim magyarok, ez az ügy számukra is aggodalomra adott okot.

Van összefüggés az esetleges magyar segítségnyújtás és a között, hogy a magyar államtól magyar állampolgárságot kért?

Nem, ezt már korábban, még az eset előtt kérelmeztem. A feleségem és a gyermekeim magyar állampolgárok, így én is beadtam a kérelmemet az állampolgárságra, elkezdtem kicsit magyarul is tanulni, de nyilvánvalóan a törökországi letartóztatásom miatt ez a folyamat megszakadt. Aztán, miután kiengedtek, újra benyújtottam az állampolgársági igényemet.

Hogy jobban értsük, hogyan kerülhetett ilyen zűrös helyzetbe Törökországban: ön már a kilencvenes évek közepén letelepedett ott. Miért ment oda lelkészként, mi motiválta?

Mert Törökország a világ legnagyobb, az evangélium által még el nem ért országa. A legtöbb régiójában nincsenek jelen keresztények, a legtöbb török városban nincs elérhető keresztény irodalom, nincsenek gyülekezetek. Az én szándékom az volt, hogy itt hirdessem Jézus Krisztus örömhírét a muszlimok számára. A megváltás üzenetét akartam elvinni Törökországba.

Nagyot változott a vallásszabadság minősége Törökországban a kilencvenes évek óta?

Úgy fogalmaznék, hogy

Törökország az elmúlt időszakban sokkal inkább egy iszlamista irányba halad. A muszlimok számára elviekben létezik vallásszabadság, hiszen míg az iszlám világ más államaiban egy muszlim nem választhat magának más vallást, csak az iszlámot, addig Törökországban erre lehetősége van. Nincsenek ez ellen kifejezetten tiltó törvények, de ha egy török úgy dönt, hogy Jézus Krisztust akarja követni, keresztény akar lenni, akkor emiatt jelentős társadalmi nyomás alá fog kerülni az élete, a környezete alapesetben árulónak fogja tartani.

Milyen állapotban van a kereszténység Törökországban, illetve a Közel-Keleten?

A közel-keleti kereszténység két csoportra osztható. Az egyik csoportot a hagyományos, régi keresztény közösségek alkotják. Az ő számuk jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, egy részüket vagy megölték, vagy romló körülmények miatt elhagyták a térséget. És van egy csoport, amelyet azon hívők alkotnak, akik muszlimból lettek kereszténnyé. 6-7 ezer ilyen hívő lehet Törökországban, szóval az összlakossághoz képest nagyon kicsi a török keresztény egyház létszáma. Ahogy említettem,

A török kormány egy propagandakampányt is indított ellenem: tele volt a török média azzal, hogy én a török állam ellensége vagyok – de ez nemcsak nekem szólt, hanem minden török kereszténynek is, megfélemlítésképpen. Egyre ellenségesebb a közhangulat a keresztényekkel szemben Törökországban.

Ön vállalta az üldözést a hite miatt, de vajon hány amerikai keresztény vállalná ugyanezt? Sokan mondják, hogy az amerikai kereszténység elkényelmesedett. Ön hogyan látja?

Az Egyesült Államokban nagyon sok erős hitű keresztény él, de a korszellem, a jelenkor kultúrája kétségtelenül egyre inkább keresztényellenessé válik még Amerikában is. Egyre nehezebb hitben élni, egyre nehezebb hűségesnek maradni a Biblia tanításaihoz. Például a bibliai álláspontot vallani néhány vitás társadalmi kérdésben. Én úgy érzem, hogy a fiatal generációkat arra kell figyelmeztetnünk, hogy készüljenek, mert a jövőben sokkal több nehézséggel fognak szembesülni. Nekik már komoly árat kell majd fizetniük azért, ha a keresztény hitükhöz hűségesek akarnak maradni.

Brunson Trumpnál

Az amerikai keresztények szemében Donald Trump valóban a lehető legjobb elnök? Az elképzelhető legjobb, aki egy ilyen nehéz időszakban a kormányrúdnál állhat?

Trump sok, a keresztények számára alapvető fontosságú ügyben támogatónak bizonyult.

és továbbra is őt támogatja. A vallásszabadság védelmezőjének látják, olyan vezetőnek, aki a keresztény ügyeket felkarolja.

A Trump-kormányzat elismerte Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosának, nem ellenzi már a zsidó telepek építését a nemzetközi jog által megszállt területnek minősített Ciszjordániában. Sok keresztény szerint ezzel az amerikai diplomácia szinte a bibliai próféciák rendjét követi, más keresztények viszont aggódnak, hogy ezek a lépések háborúhoz vezethetnek. Mi az ön véleménye?

Nem értek ehhez ilyen mélységben, de azt tudom, hogy Izrael központi szerepet játszik a világpolitikában, és én Izrael barátja szeretnék lenni. Tisztelem Izraelt, mert az én hitem több eleme a zsidó hitből, az Ószövetségből származik. Azt látom egyébként, hogy bármit csinál Izrael, azonnal ellenségekre tesz szert. Az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezéséről a kongresszus már harminc évvel ezelőtt hozott egy döntést, de egy elnök sem merte meglépni, most Trump igen. Ennél többet nem tudok mondani az Egyesült Államok Izrael-politikájáról, ez nem az én asztalom, ennyire nem követem a politika alakulását. Vannak persze politikai nézeteim, de én leginkább azzal foglalkozom, hogy Jézus Krisztus tanúja legyek, hogy Róla tegyek bizonyságot.

***

Előadásfotók: az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság