„A Fidesz-KDNP az EU legsikeresebb politikai konstrukciója” – konferenciát rendeztek a kereszténydemokráciáról

Az előadások sorát Harrach Péter, a párt országgyűlési frakciójának vezetője indította, aki a keresztény politika és a keresztény politikusok feladatáról beszélt: „Keresztény politikusnak az nevezhető, aki követi egyháza társadalmi, erkölcsi tanításait és a normális, emberi magatartást. Meg kell tapasztaljuk, hogy mindezért két oldalról támadják. Balról az ateisták, akik kioktatják, hogyan is kéne helyesen kereszténynek lenni, másrészt a jobboldalról is éri a jószándékú, ám naiv kritika.”

„Jó példa erre az életvédelem, a migráció, az önvédelem és a könyörületesség kérdése. Ha valaki magánéletében nem is hívő, de politikájában képviseli a keresztény értékeket, mert tudja, ez szükséges az egészséges társadalomhoz, az helyesen cselekszik” – zárta beszédét Harrach Péter.

Őt Kövér László, a Parlament házelnöke követte. „A történelem gyakran próbára tette a kereszténydemokraták hitét és eltökéltségét. A liberális ideológia középpontjában az egyén, a fasizmus, a kommunizmus középpontjában pedig a tömeg áll. A kereszténydemokrata gondolatban az élők és a még meg nem születettek közösséget alkotnak, amelyet összeköt a nyelv, a hit, illetve a közösségi és egyéni jogok és kötelezettségek. Három kiváló szavunk is van ezek jellemzésére: Isten, haza, család.

– világított rá arra Kövér, milyen alapigazságokat rejt szerinte a kereszténydemokrácia

Kövér László végezetül elmondta, bízik abban, hogy Európára egy újabb katartikus, kereszténydemokrata fordulat vár, mint ahogy az történt a második világháború után, mikor ez az eszme emelte ki az embereket a nélkülözésből. Azt is hozzátette, hogy a magyar alaptörvény az identitás védelmének egyik legkorszerűbb eszköze, és büszkék lehetnek a kereszténydemokraták az elmúlt kilenc évre.

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke rögtön egy definícióval nyitotta előadását. „Mi vagyunk az egyetlen világnézeti párt a politikában, mi vagyunk az egyetlen kereszténydemokrata és -szociális párt, és mi vagyunk az egyetlen történelmi párt – hacsak az MSZP nem tekinti magát annak. Elődeink ellent mondtak a barna diktatúrának és a vörös diktatúrának is.” Ezek után arról is beszélt, hogy nem csak egy koordinátarendszerben lehet felosztani a politikai mezőt.

Ennek feloldása a Fidesz-KDNP szövetség, amelyben a Fidesz a gyűjtőpárt, hogy meglegyen a szavazói tömeg, a KDNP pedig a szellemi háttér. Ez a szövetség az EU legsikeresebb politikai konstrukciója” – zárta gondolatait a miniszterelnök-helyettes.

Latorcai János, a KDNP országos választmányának elnöke egy Barankovics László-idézettel kezdte beszédét, miszerint ahol minden relatív, ott szellemi üresség van. „A 20. század uralkodó szellemi irányzata a keresztény gyökerektől megfosztott liberalizmus volt, ennek utóélete a neoliberalizmus, ami napjainkat is meghatározza.”

A KDNP tiszteletbeli elnöke, Surján László a felelősség témakörét emelte ki. „Akármilyen hibát követünk el, az ilyen megnevezés mellett rávetül a kereszténységre is. Iszonyú felelősség kereszténydemokratának lenni, másnak meg nem érdemes. Mert ma újra él a vita: jogosan használjuk-e a keresztény jelzőt? És a rendszeresen bérmálkozók azok, akik számonkérik a keresztény erkölcsöt.”

Az uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Schanda Tamás lépett ezt követően a pulpitusra. „A kereszténydemokraták mindvégig kitartottak az elveik mellett és 30 éve ismét lehetőség nyílt arra, hogy megjeleníthessék ezeket. Ma pedig kommunistából liberálissá átvedlett elit venné el a keresztények jogát attól, hogy a politikában is képviseljék magukat. Se az emigráció, se a liberális véleményterror, se a kommunista elnyomás nem törte meg a hitet a keresztény érdekvédelemben, mi pedig e példát látva magyar érdekelvű, patrióta gazdaságot hoztunk létre, ami folyamatosan fejlődik és erősödik.”

Rétvári Bence, az az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára aktuálpolitikai kontextusba helyezte a múlt történéseit. „Akik velünk szemben ülnek a Parlamentben a napi munkánk során, azok egy része 1919-ig tudja visszavezetni a történetét, másik részük pedig mára összenőtt velük, de még úgy kerültek a Parlamentbe, hogy felelevenítették a második világháborúban tapasztalt félelmeket az emberekben. Minden vészterhes korszakban üldözöttek voltak a kereszténydemokraták,

– vélekedett Rétvári.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára rögtön leszögezte, milyen barátinak érzi a hangulatot. „Mindig szeretek olyan közönség előtt beszélni, ahogy úgy kezdhetem, kedves testvérek” – mondta bevezetőjében, majd rátért a munkáját illető beszámolóra. „Az egyedüli kormánytisztviselő vagyok a világon, akinek benne van a nevében, hogy az üldözött keresztényeket segíti. Sokan kérdezik, mi a munkám. Mindig azt válaszolom, ez misszió, és nagyon büszke vagyok arra, hogy Magyarország vállalta fel ezt a missziót. Mert mi lehetne fontosabb napjaink értékvesztett világában az értékek melletti küzdelemnél és az üldözött keresztények segítésénél? A kereszténység ugyanis jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon.”

Az államtitkár hozzátette: „Az elmúlt években 50 ezer keresztény hazájában maradását vagy hazatérését tette lehetővé a magyar kormány. (…) Együttműködési megállapodást kötöttünk a Szuverén Máltai Lovagrenddel az üldözött keresztényeket védendő, az Egyesült Államokkal két projektet indítunk Irak legnagyobb keresztény városának felépítésére és a jazidi közösség segítésére, Nagy-Britannia miniszterelnöki különmegbízottjával döntöttünk az afrikai keresztények védelméről is, illetve a minap Putyinnal és több pátriárkával beszéltük át, miként segíthetjük a közel-keleti keresztény egyházakat.”

A konferencián levetítettek egy dokumentumfilmet is, ami kifejezetten az ünnepi eseményre készült, és összefoglalta a magyar kereszténydemokrácia elmúlt 75 évét.