Föld S. Péter a Hírklikkben ma kicsiben ugyanazt próbálta előállítani, mint ami pedofilügyben, a gyűlöletfokozás vonalán a nagypolitikában jelenleg zajlik. S ehhez nem átallott fölhasználni tragikus történelmi pillanatokat sem, így az aradi tizenhármak kivégzését.
Azokét a hősökét, akik úgy búcsúztak a földi világtól utolsó mondataikkal, hogy „a haza minden előtt”.
Aulich Lajos így: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.” Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Micsoda drámaian magasztos gondolatok.
Erről beszélt Kövér László a Harcosok órájában, amikor az osztrákokkal való társbérletünket elevenítette föl, amikor az osztrákok a Nyugat, a német tenger államában jól le is néztek bennünket. Mi voltunk a puszta népe. „És amikor a csatatéren megalázó verségeket szenvedtek tőlünk, akkor a császár elment kvázi térden csoszogva, hogy a cár, a lenézett barbár, bunkó oroszok segítségét kérje azért, hogy megverjenek bennünket. És valójában csak 170 ezer dzsidás segítségével tudtak bennünket katonailag térdre kényszeríteni” – mondta a házelnök.