Ughy Attila: Családbarát kerületet építünk

Már két ciklus óta Budapest egyik legnagyobb területű kerületének a vezetője. Miért döntött úgy, hogy elindul az idei megmérettetésen?

Engem személy szerint mindig a feladatok motiváltak, tehát sohasem szerettem a titulusom: mindig azt szerettem, ha van egy olyan feladat, amit meg tudok oldani, amit meg kell oldanom, ami előttem áll. Azt szeretem, ha egy feladat megoldására kapok felhatalmazást. Az, amit közel tíz évvel ezelőtt elkezdtünk, még nem fejeződött be. Látnia kell mindenkinek azt, hogy kilenc évvel ezelőtt az akkori önkormányzat több mint tízmilliárd forintos adósságállományt örökölt, és a kerületben tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag 100 kilométer olyan terület volt, ahol nem volt szennyvíz-csatorna, úgy, hogy a 2010 előtt megelőző fél évtizedben egyetlen centi szennyvíz-csatorna sem épült.

Nagyon kritikus helyzetű önkormányzatot örököltünk, amelyik önkormányzat Budapest délkeleti peremén nem örvendezett nagy népszerűségnek a beköltözök számát, sem az ingatlanok átlagos négyzetméter árát tekintve.

És ez változott?

Ez jelentősen megváltozott. Közel egy évvel ezelőtt a Forbes magazinnak volt egy összehasonlítása arról, hogy a 2018-as esztendőben hogyan változott a különböző kerületek belső egyensúlya, a ki- és bevándorlás arányát tekintve. Ebből a felmérésből a XVIII. kerület jött ki a legpozitívabban: közel 40 ezer ember váltott lakást tavaly Budapesten, közülük 1500-al többen költöztek a kerületbe, mint amennyien el. Ez is mutatja, hogy a kerület jelentősen felértékelődött. Akárcsak az átlagos négyzetméterárak, amelyek jelentősen emelkedtek. Itt meg kell még említeni a GKI egy kerületre vonatkozó adatát: nem az az érdekes, hogy mennyi a vásárlóerő-paritás a kerületben – hiszen az az egyik a legmagasabb a kerületben –, hanem az, hogy ez milyen arányban nőtt meg: 2008-as a válság utáni időszakban nyolcvan százalékkal. Ez is azt mutatja, hogy egy teljesen átalakuló-formálódó kerület a XVIII. Nagyot lépett előre a kerület abban, hogy az itt lakók ne csak átmenetileg tekintsék otthonuknak a kerületet, legalábbis egy közelmúltbeli felmérés szerint – a Forbes 2018-ban készítette – nemigen akarnak elköltözni a kerületből az ott ingatlant vásárlók.

Ön szerint ez miért alakult így?

Két dolgot lehetne itt említeni. Nyilvánvalóan kézenfekvő lenne azt mondani és felsorolni azt, hogy mennyire fejlődött az infrastruktúra, azokat a fejlesztéseket, amit az elmúlt tíz évben megvalósítottunk, közel 50 milliárd forint értékben. De nem ez a lényeg, én azt gondolom: sokkal fontosabb, hogy megpróbálunk egy generációkon átívelő közösséget kialakítani ebben a városrészben. Megpróbáljuk a vidéki és a városi lét minden előnyét ötvözni itt, a XVIII. kerületben.

Olyan szolidáris közösséget próbálunk felépíteni, ahol a megszületendő gyermektől a szépkorúakig mindenki valamilyen formában a közösség odafordulásából részesülni tud. Itt nem elsősorban anyagi támogatásról beszélek – mint az évente háromszor adott szépkorú-támogatás, vagy a kerületi babaváró csomag –, hanem például biztosítjuk a szépkorúak számára a tanulás, a fejlődés lehetőségét nyugdíjas akadémián vagy kiránduláson keresztül, így biztosítva azt is, hogy közösségben legyenek, újra éljék a közösségi lét előnyeit. Itt nem csak arról van szó, hogy fizikai értelemben kapjanak valamit, hanem szellemileg is karban tartsuk őket, hogy legyen miért felkelni az ágyból, felvenni tiszta ruhát – azaz a célunk, hogy ne hagyják el magukat. A pozitív visszajelzés egyik jele, hogy nem egy-két kilencven év feletti kerületi lakos jár el ezekre az eseményekre.

De ugye nem csak ezeknek a programoknak a folytatását kínálja a kerület a lakosainak? Lehetett arról olvasni, hogy a gyerekesek is és fiatal szülők számára is vannak hasonló szociális lehetőségek.

Másik fontos célközönségünk a fiatal családosok, akiknek olyan sportközösségbe való belépési lehetőséget kínálunk, ami más helyekhez viszonyítva sokkal költségkímélőbb. A legkisebbekről sem feledkezünk meg, utánpótlás-akadémiánk a legkisebbnek kilenc sportágban kínál mindennapos sportolási lehetőséget, de nem cél, hogy élsportolókat neveljünk, inkább a mindennapos mozgás a lényeg. Ebben az esetben adunk támogatást ahhoz is, hogy eljussanak a rászorultak az edzőhelyre, de biztosítunk ételt is a hétvégi rendezvényeken.

Sokat jártam, járok a kilencvenes évektől a kerületben, és amíg sokszor láttam szippantós kocsit a kerület utcáiban, addig évek óta nemigen. Ez minden bizonnyal az előbb említett szennyvízhálózat kiépítése miatt van. Zajlik a földútprogram, amit a kormánnyal és a fővárossal együtt végeznek. Saját forrásból milyen infrastrukturális fejlesztést tervez a kerület az elkövetkezendő ciklusban?

Megközelítőleg 100 kilométer szennyvíz-csatornát építettünk, megközelítőleg 100 kilométer járdát újítottunk fel vagy építettünk az elmúlt években, több tíz kilométer kerületi fenntartású utat javíttattunk ki, illetve építettünk – ebből jelenleg 6 kilométer építése tart, közvilágítással, csapadékelvezetővel. Mi vagyunk a pesti oldal tüdeje: az erdőterületünk nagysága 8-900 hektár, ezért a költségvetésben a jövőben szeretnénk forrást biztosítani, hogy ezeket – folytatva a megkezdett munkát – gazdasági erdőből jóléti erdővé alakítsuk át. Ez nem lesz könnyű és egyszerű feladat, mivel a pesti oldal homokos talaja az erdő szempontjából nem ideális. Az eddigi átalakítások során futóköröket és tanösvényeket alakítottunk, esőbeállókkal, és ezt a jövőben is szeretnénk folytatni. Gondoltunk a négylábúakra és gazdáikra is: egy erdőből kihasított részen a kutyásegyesülettel együtt kutyaiskolát, illetve -futtatót alakítottunk ki. Természetesen mindezt úgy, hogy a lehető legkevésbé sem zavarjuk az egyébként gazdag élővilágot: vadkamerákkal sikerült őzre, illetve baglyokra bukkanunk.

mint amilyet a gyermekkorunkban: iskola után mindig kimentünk oda, vagy a péntek délutáni órákat ott töltöttük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy saját forrásból éves szinten ezer fát ültettetünk. Nagyon fontos lenne a csapadékvíz elvezetését megoldani, mind a jogi, mind pedig a tényleges rendezést megtalálni. Van arra terv, hogy a csapadékok vizét elkormányozva az erdőkben víztározókat alakítsunk ki, csak nem egyértelmű, hogy ennek az ügyében kihez kell fordulni – már csak azért sem, mert óriási összegekbe kerülhet a kivitelezés, akár 10-15 milliárd forintba is. Ezt a munkát már idén szeretnénk elindítani.

Úgy hírlik, hogy a kormányzattal párhuzamosan önök is fejlesztik a kerület bölcsődéket és óvodákat. Mint önkormányzat, saját forrásból hozzá tudnak adni ezekhez a fejlesztésekhez?

Jövőre akarjuk átadni a gyerekorvosi rendelőt Pestszentimrén, ezt közösen építjük a kormánnyal, a költségekből nagyjából 40 százalékkal vesszük ki a részünket. Ugyanígy egy régi adósságunk a pestszentimrei közösségi tér kialakítása, itt nyugodtan tudnának a családok vasárnap délelőttönként a gyerekekkel lenni; ezt is jövőre szándékozunk megvalósítani. Ugyan a meglévő megközelítőleg 50 játszótér mellett még szándékozunk újakat is kialakítani, de a jövőbeni terveken hangsúlyban a már meglévők felújítása, illetve szabadidős területté való átalakítása szerepel.

hogy a fogyatékkal élő gyerekek együtt lehessenek ép gyerekekkel, valamint lesz egy szabadtéri fitnesz része is. Valamint tervünk, hogy 2020 közepéig egy vizes játszóteret alakítsunk ki, ami nem egy aquapark, nem pedig egy strand lesz; de fontos szerepet fog játszani nyáron a víz a területén, mert azon túl, hogy némileg hűsölhetnek benne, különféle módon felhasználhatják a vizet a játékok során.

A repülőtérrel kapcsolatos zajártalom viszont nem játék, és nem is fér bele minden vetülete ennek az interjúnak a tárgyába. Az viszont igen, hogy az ön vezette önkormányzat egyéni zajszint-mérőket osztott ki. Ezt hogyan fogadta a lakosság és mik az első tapasztalatok?

A Közlekedési Tudományos Kutatóintézettel együtt egy kézi zajszint-mérő rendszert osztottunk ki a kerületi lakosok azon részének, akiknek hátrányos ez a helyzet, saját szemeikkel győződnének meg arról, hogy egy adott pillanatban milyen mértékű zajnyomás éri őket. Ebből az adott időpillanatban regisztrált adatból aztán – összehasonlítva a repülőtértől kapott idő- és egyéb adatokkal – meg lehet állapítani, hogy azt egy felszálló repülő avagy egy hajtóműteljesítmény-próba okozza. Ez a valódi okot segít megállapítani, ugyanis nagyon sokszor előfordul, hogy olyan zajokat is a repülőforgalomnak tulajdonítanak, amely nem annak a kísérőjelensége. A fals adatok pedig nem segítik a valódi zajártalom elleni küzdelmet. Összesen harminc mérőeszközt osztottunk ki első körben, ezekről rendszeresen érkeznek az adatok.

Azt el kell itt mondanom, hogy a szomszédos kerületekben sok olyan lakó van, aki annak ellenére, hogy tudták, milyen következményekkel jár a repülőtér melletti élet és odaköltöztek, most nem fogadják el a helyzetet. Természetesen velük is kell foglalkozni és velük szemben is empatikusan kell viseltetni, azonban ők – már elnézést – nem abba a kategóriába esnek, mint azok, akik a 18. kerületben vagy Kőbányán éltek, élnek, és egyik napról a másikra hátrányosan érintette őket a le- és felszállások rendje, valamint a repülőgépforgalom. Az ő problémájuk a kerületi vezetések prioritása, a panaszaikat a minisztérium és a hatóságok kötelesek kezelni. Elsődlegesen az ő problémájukat kezelni, mindenki csak második lehet a sorban.

Lassan végéhez közeledik a kampány, így talán már számot lehet adni arról, ami ez alatt történt. Fő ellenfele Szaniszló Sándor, aki Facebook-profilján annyit közöl a világgal, hogy „Elnök, Fővárosi Önkormányzat”. Ilyen kampányra számított?

Szaniszló Sándor régi szereplője a helyi közéletnek, hiszen 8 évig volt polgármester, négy évig általános polgármester-helyettes is, tehát ő annak a tízmilliárd forintos adósságnak, annak a infrastrukturális elmaradásnak jelentős részben okozója volt. Most teljesen más sztaniolba csomagolja magát, más a színe. Most azt mondja magáról, hogy az egyesült ellenzék jelöltje, és leveszi magáról azokat a jellemzőket, amelyek azt bizonyítanák,

Teljesen más sztaniolba csomagolja magát, más a színe, más a formája is a papírnak, de legbelül ugyanaz ő, aki egyszer nyolc évig kapott lehetőséget arra, hogy tudjon tenni a közösségéért. A Facebookon bicskanyitogatóan negatív kampányt folytattak, abszolút semmilyen valóságalapja nincs annak, amit állítottak. Sőt, sok esetben az ellenkezője igaz, de az ellenvéleményt az általuk kezelt oldalakon nem tűrik el, sőt, magát azt sem, aki azt megfogalmazza. Sok esetben nem csak magát a hozzászólást törlik ki, hanem le is tiltják azt, aki azt megfogalmazta. Ez a véleménynyilvánítás szabadsága szocialista módra a XVIII. kerületben.

Mennyire elégedettek a kerület lakói önnel, az elmúlt ötéves tevékenységével?

Nyilván a választásokon lehet majd lemérni, mennyire voltak velem elégedettek, de én azt tapasztaltam, hogy akikkel személyesen találkoztam az elmúlt hat hétben utcán, rendezvényeken, a piacon, azok közül kevesen fogalmaztak meg velem szemben kritikát, vagy mondták el, hogy másképp szeretnék a következő öt évben. Közülük is a legtöbben valamelyik baloldali párt szimpatizánsai. Azt gondolom, hogy akik a szemüknek hisznek, és nem az ellenzék rendkívül negatív és dehonesztáló politikai kampányának, és nem ez alapján fognak választani október 13-án, azok számára meggyőző volt az előző ötéves teljesítményem.