Ötödik számunkból megtudhatják, hogy a politikai elemzők szerint mi a vasárnapi önkormányzati választás valódi tétje, a magyarok mennyi gyógyszert fogyasztanak évente, mekkora veszélyt jelent még az Iszlám Állam a világ békéjére, valójában mitől gazdagodtak meg a legfejlettebb országok, továbbá hogy Szalóki Ági most éppen mit tesz a romák felzárkóztatása érdekében. Mától olvasható az új nyomtatott Mandiner!
„Merre tovább, Budapest?” Hogyan látják a politikai elemzők a fővárosi esélyeket a vasárnapi választáson? Az ellenzéki összefogás vajon a szavazatok szintjén is realizálható-e, és mi lesz Karácsony Gergely sorsa, amennyiben alulmarad Tarlós Istvánnal szemben? Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét és Horn Gábort, a Republikon Intézet elemzőjét ültettük egy asztalhoz, hogy megvitassák az önkormányzati választás forgatókönyveit.
Fővárosunkra persze nem csak az éppen aktuális politikai csaták miatt érdemes odafigyelni. Az Első karakterben Szilvay Gergely az egyre vibrálóbb és élhetőbb Budapestre hívja fel a figyelmet, és szerinte nekünk, magyaroknak érdemes lenne más országoktól egy kis pozitív provincializmust tanulni.
Közélet
Egyházi közszolgálat a javából: a ferencesek által működtetett gyöngyösi Autista Segítő Központban jártunk riporton, hogy bemutassuk, miként telnek az ott tanuló gyermekek és a fejlesztési munkát végző dolgozó hétköznapjai az intézményben. „Csak empátiával és elhivatottsággal, kis túlzással napi huszonnégy órában lehet ezt csinálni” – fogalmaz az intézmény vezetője, aki szerint gyönyörű szakma az övé, és aki egyszer megszereti, biztosan ott ragad.
Kockázatok és mellékhatások című cikkünkből kiderül, hogy a magyarok egyre több pénzt költenek a vényköteles gyógyszerekre, eközben az esetek nagy részében helytelenül szedjük orvosságainkat. Ezen a helyzeten kíván javítani a szakma azzal, hogy a hatékony gyógyszerszedést elősegítő program indult az országban, a részletekről Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével beszélgettünk.
Interjút adott lapunknak Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere, akivel többek között arról beszélgettünk, hogy az egyre látogatottabb turistacélponttá váló Budai Várnegyednek miként lehet megőrizni a történelmi folytonosságát és polgári lakóövezeti jellegét.
Lánczi András filozófus ismét véleménycikket írt a rovatba, ezúttal a politikai választás jelentőségéről értekezik.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban most Kárpátaljára látogatunk el, ahol egy magyar többségű járás létrehozásáért küzdenek a helyi erők Ukrajna folyamatban lévő közigazgatási reformja során.
Az Iszlám Állam utolsó katonáival szembeni frontvonalról ír helyszíni riportot Dezső Tamás professzor, beszámolva arról, hogy az iraki senki földjén hogyan próbál túlélni és újraszerveződni a nagyrészt, de nem teljesen elpusztított iszlamista terrorállam.
Iain Lindsay budapesti brit nagykövetet a Brexit állásáról, a brit diplomáciáról és a magyar-brit kapcsolatok alakulásáról kérdezzük: „A brexit kapcsán a huszonhét uniós tagállamból egy sem volt velünk megértőbb, együttműködőbb, pozitívabb és tisztelettudóbb, mint Magyarország” – mondja a nagykövet.
Külpolitikai véleménycikkünkben Chris Buskirk, az American Greatness főszerkesztője, a New York Times publicistája ír a regnáló elitek csődjétől és az új patrióta vezetők szerepének felértékelődéséről.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a turizmus politikai indíttatású démonizálásának jelenségével foglalkoztunk, amely már Magyarországon is felütötte fejét.
Hogyan gazdagodtak meg a legfejlettebb országok? Hiába is tudakolnánk tőlük, nem azt mondanák, amit valójában tettek a jóléthez vezető úton. Ezért kérdeztük Makronóm rovatunkban inkább a norvég közgazdászt, Erik S. Reinertet.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Meta rovatunkban Kiss László író a Tüskevár regény hatásairól ír; a Feminensben Sterczer Hilda hegymászó, Erőss Zsolt özvegye vall arról, mire tanítanak a hegyek. A Budapesti Történetek sorában a Körszálló következik, Matsuzaki Diána Sayuri gyerekkori emlékekre is kitérve mesél a retró szálloda történetéről. Böszörményi Nagy Gergely a klímaváltozáshoz sikerrel alkalmazkodó fajokról ír a jövőről szóló legjobb könyveket bemutató sorozatában.
Élet rovatunk e heti főszereplőjét, Szalóki Ágit senkinek nem kell bemutatni. Miközben koncertjeinek közönsége sokoldalú énekesként ismeri, Szalóki Ági rendszeresen kiáll számára fontos közügyekben, sőt, tűri magán a „pr-cigány” címkét is, hogy célt érjen.
Arctér kisrovatunkban Katalint, a Budapesti Vadaspark állatgondozóját mutatjuk be.
A lapot, mint mindig, most is az Utolsó Figyelmeztetés rovata zárja: az egykori UFi szerzői közül most Skrabski Fruzsi ír azokról az óvónőkről, tanárokról, orvosokról és ápolókról, akik a hátukkal tartják meg a recsegő-ropogó oktatási és egészségügyi rendszereinket, köszönetet mondva a kitartásukért.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
Ha nincs olcsó orosz energia, nincs rezsicsökkentés.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Háborúellenes Gyűlés Hatvanról. A Mandiner egész napos élő műsorban követi az eseményeket, a helyszínről és a stúdióból is.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
