Mráz Ágoston Sámuelt a „fake news”-jelenségről kérdezték. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója kifejtette: a populizmus egy túlhasznált fogalom, amit a politikai köznyelv kisajátít magának – kiemelte ugyanakkor: egyetért Krekó Péterrel abban, hogy ez egy „nagyon nehezen szerethető fogalom”. A politikai elemző azt az Egyesült Államokból érkező tendenciát látja a populizmus fogalmának elterjedése mögött, hogy a demagógia helyett ezt a szót kezdik el minél inkább használni. Mráz szerint a népiesség és az elitellenesség kettőssége jellemzi a köznyelvi populizmust leginkább. Kiemelte ugyanakkor, hogy manapság azon politikai hangokat, amik egy válság előszelét kívánják jelezni, a demagógiát alkalmazó aktorokkal együtt szeretik populistának nevezni. Mráz úgy látja: a fogalom túlhasználatát Donald Trump elnökké választásakor kezdték meg, akivel kapcsolatban egy anekdotát is elmesélt, mely szerint amikor megkérdezték az amerikai vezetőt, hogy ő populista-e, ő annyit válaszolt „pusztán popularista vagyok”.
Mráz a fake news fogalmát – melyet ma már féknyúzként is le lehet írni – egy egyáltalán nem új jelenségként mutatta be, mely manipuláció és félrevezetés terén már a pártsajtó megjelenése óta jelen van a médiában. „A politika sosem a tényekből indul ki, azokat ő hozza létre” – állapította meg a politikai elemző.
A moderátor a következő kérdést szintén a Nézőpont Csoport vezetőjének szánta, miszerint egyezik-e a populizmus fogalma az illiberalizmuséval vagy a kereszténydemokráciával. Mráz Ágoston úgy vélte, a miniszterelnök politikai támogatottsága annyira stabil, hogy van ideje saját ideológiát kialakítania „illiberalizmus” néven, melynek alapja a keresztény szabadság és annak értékessége. A vezető elemző ezután a már korábban megállapított populizmushoz kapcsolt fogalmakon keresztül kívánta ellenőrizni az egyezés eshetőségét. Megállapította, hogy a demagógia nem egyezik az illiberalizmussal, hiszen „Orbán Viktor elképzelése nem egy közhelyparádé, hanem egy komoly kutatómunka eredménye, mely politikai művek és beszédek garmadáját sorakoztatja fel”.
„Mi a különbség a bal- és a jobboldali populizmus között?” – tette fel a kérdést a moderátor, aki az előző heti Mandiner-szám Tony Abbott-tal készített interjú azon mondatára is kért reakciót, melyben a volt ausztrál miniszterelnök kijelenti, hogy a populizmus nevezhető konzervativizmusnak is. Krekó válaszában kifejtette, hogy a magyar kormány az Európai Unión belül sajátos jellegű „féknyúzgyárat” hozott létre, melyben az elképzelt politikai fenyegetéseket valósnak tudja lefesteni. „Ilyenek például a Soros-ügynökök, vagy a migránskaraván: azzal riogattak, hogy hatalmas embertömegek jönnek, aztán amikor kamerákkal mentek levideózni őket a nagy büdös semmit tudták megmutatni a nézőknek – ugyanis nem léteztek”.
Kiemelte, hogy természetes ellenzéki oldalon is létezik hasonló „ha olyanokat olvasunk, hogy Orbán Ráhel kitessékelt mindenkit a kórházból, ahol kezelték, ne legyen kétségünk, ugyanazzal a jelenséggel van dolgunk”.