Egyre többen kezdenek el szorongani a bizonytalanabbá váló jövő miatt: az ökoszorongás felzárkózhat posztmodern korunk legfontosabb társadalomlélektani problémái közé.
Egy nyolcéves kislány pánikrohamot kapott az iskolában, miközben a fenntartható fejlődésről és a környezettudatosságról beszélgettek – látható az utóbbi évek egyik legsikeresebb HBO sorozatának, a Hatalmas kis hazugságoknak második évadjában. Amabella érzésvilágára a twitter-közösség hamar rámozdult, jó páran rákaptak egy sajátos metoo Amabellázásra, jelezve: értik, érzik a karakter rettegését, hogy nyakunkon a világvége.
az ökoszorongás évek óta foglalkoztatja a kutató és praktizáló pszichológusokat egyaránt. Lapok számolnak be róla, hogy egyre több és több ember fordul szakemberhez a Föld sorsát illető szorongása okán, míg a pszichológusok tapasztalatai szerint általánosan is növekszik az emberekben a klímaváltozás okán keletkező félelem.
2018-ban nagyszabású kutatást végeztek Amerikában a Yale kutatói, igyekezvén felmérni, miképpen gondolkodik a lakosság a globális felmelegedésről. Eredményeik szerint az amerikaiak
Ezzel együtt a kutatásokból az is kiderült, hogy az emberek bármennyire is tisztában vannak a globális felmelegedés jelenségével,
Az American Psychological Associaton összefoglalója szerint számos akadályt említhetünk, ami közénk és az életmódváltozás közé állhat. Ilyen lehet
Ugyanez a kutatás igyekszik arra is választ adni, milyen pszichés hatásai lehetnek a klímaváltozásnak. Véleményük szerint a hőség, az extrém időjárási körülmények és az erőforrásokért való küzdelem kiéleződése
ahogyan a csoportokon és egyéneken belüli stressz-és szorongásszintre is negatív hatással lehet. Számos kutatás bizonyította már, hogy a hőség növeli az agresszió szintjét: nagyjából 24 ezerrel több zaklatás vagy gyilkosság történik az USA-ban az átlaghőmérséklet két fahrenheitnyi növekedésével.
Kiemelik: „direkt hatások híján is, csupán a klímaváltozás érzékelése és a tőle való félelem fenyegetően hathat a mentális egészségre”. A negatív jóslatok mellett azért hozzátették:
például elképzelhető, hogy kollektív felelősséget vállal a világ társadalma a probléma megoldásában, amiben valamennyien osztozunk.
Mi is akkor az öko-szorongás?
Lényegében egy média által létrehozott kifejezés, ami a klímaváltozással kapcsán megjelenő mentális állapotváltozást ír le, amiben az érintett pánikszerű tüneteket mutat, elveszti étvágyát, csökken a teherbírása, ellenállóképessége, kevesebbet tud aludni – mint a felsorolásból látszik, a tünetek sokfélék lehetnek.
Fontos látni, hogy a pszichológiában a szorongást jövő-orientált állapotnak tartjuk, vagyis elsősorban nem a jelentől tart az illető, hanem attól, mit hoz a jövő. Sok esetben az aggodalom jó – felkészíti a szervezetünket egy egy estleges veszéllyel való találkozásra. Gondoljunk csak az ősemberre: ha a dzsungelben járkált és fennállt a veszélye egy mamut-támadásnak, az ember izmai – és egész szervezete – készenléti állapotban volt, hogy a megfelelő pillanatban reagálni tudjon. Ezzel szemben a szorongás egy másik, túl intenzív és kezelhetetlen szintre léphet, sok esetben pedig krónikussá is válhat – természetesen ilyenkor már nem szolgálja egészségünket. Az APA a klímaváltozással kapcsolatos szorongás kapcsán is fontosnak tartja elkülöníteni a normál és patológiás szorongást.
Egy másik médiában is elterjedt kifejezés az ökobűntudat, ami az emberek rossz érzését hivatott leírni, mikor bűnösnek érezzük magunkat a Föld állapota miatt és erkölcsi felelősséget vállalnánk, változtatnánk viselkedésünkön. A szakértők szerint helytelen lenne erre a fajta bűnösségérzetre rájátszani a változást sürgetőknek, vagyis
nem célravezető embereket nyomasztani egy ökóbb életmódra,
ugyanis előbb-utóbb elutasítással reagálnak majd, megvezetve érzik magukat. Ugyanakkor az arany középutat célszerű megtalálni, hiszen igenis van felelőssége minden embernek abban, mit tesz a bolygóval – meg kell érezni, mi az a bűntudat és szorongás, ami valóban önmagunkra kell venni, és mi az, ami a közösség terhe.
Nem minden felelősség a hétköznapi embereket terheli – ne feledjük az ipari termelés súlyát! –, de minden embernek van felelőssége a klímaváltozásban. A kutatók szerint éppen ezért célszerű ebből azt leszűrni, hogy
Igen, nem fogjuk megváltoztatni a világot; nem foltozzuk be az ózonréteget néhány boltban hagyott nejlonzacskóval, nem növeljük a légtér oxigéntartalmát a szelektív hulladékgyűjtéssel, és még akkor is túl magas lesz a bolygó káros anyag kibocsátása, ha autó helyett biciklivel járunk – mégis nagyjából ilyeneket tehetünk. Ez a mi részünk, és a szorongás ellen is csak a mindennapi döntések, a következetesség védhet.
***
Társadalmaink legégetőbb (tömeg)pszichológiai problémáiról, lélektani kihívásairól szóló cikksorozatunk eddigi írásai:
A halálról és a gyászról: Eltűnő ingerek – megtörni a halál tabuját
A burnout-szindrómáról: Ne égj ki!
A telefonfüggőségről: Digitális detox: milyen okostelefon nélkül létezni?
A gyerekként élő felnőttekről: Miért marad meg gyereknek egyre több felnőtt? – A Pán Péter-szindrómáról
Az izolációról: A magány társadalmában élünk?
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Létezhet-e személyes autonómia, ha minden idegsejtünk működését a múlt határozza meg? Hogyan befolyásolja a döntéseinket a hormonháztartásunk, a bélflóránk és a környezet, amelyben családunk generációi a születésünk előtt éltek? A Stanford Egyetem agykutatója szerint az élet egyenletében nincs hely szabad akaratnak.
A Freud tanításainak nyomdokaiban járó Szerdai Pszichológiai Társaság eredményei vitathatatlanok. Jung, Hilferding, Adler, valamint Spielrein még a mesterét is túlszárnyalta a terápia tekintetében.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
