Az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja áll előttünk
Legyen világos: az amerikai fegyverek bevetésének engedélyezése mélységi orosz területek ellen világháborús kockázatot jelent.
Egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg robbanások által két, japán és norvég tulajdonban lévő tankerhajó.
Az amerikai hadsereg feltételezi, hogy irániak robbantották fel a tankerhajókat, állításukat egy videófelvétellel is meg tudták erősíteni – olvasható The Guardian baloldali brit napilap digitális kiadásában.
Az amerikai fegyveres erők CENTCOM (Középső Parancsnoksága) által pénteken közzé tett videón az látható, hogy egy – általuk iráninak azonosított – járőrhajó közelíti meg a robbantásban érintett tankerhajókat. A videón jól látható, ahogy az első személy feláll, és valamit eltávolít a tankerhajó oldaláról. Feltételezések szerint épp leszerelik a robbanóanyagot, hogy ne maradjon bizonyíték. A fekete-fehér, homályos felvétel a levegőből készült a japán tulajdonban álló Kokuka Courageous tankerhajó mellől.
Szaúd-Arábia – Irán politikai ellenlábasa – az atrocitás után nem sokkal Amerika mellé állt egy kiadott közleményében. Nagy-Britannia szintén az amerikaiak mellett foglalt állást. Jeremy Hunt Brit külügyminiszter csütörtökön már figyelmeztette is Teheránt, hogy ezek az akciók „rendkívül esztelenek, mélyen aggasztóak, és olyan időben történnek, amikor úgyis nagy a feszültség".
Irán ENSZ-küldöttsége megalapozatlannak tartja és elutasította az amerikai vádakat. Az iráni külügyminiszter Mohamed Dzsavád Zaríf pénteken közzétett egy Twitter-bejegyzést : „Azzal, hogy az Egyesült Államok azonnali vádaskodásba kezdett Irán ellen, anélkül, hogy lenne bármilyen tárgyi vagy közvetett bizonyítéka, csak nyilvánvalóvá tette, hogy a B csapat a B terv felé mozdul el: szabotázsdiplomáciára, illetve az Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére".
Május 12-én hasonló események történtek: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, és azóta sem lehet tudni, ki lehetett a megbízó. Az emírségek kormányzata a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.