Hosszas huzavona után döntött végül a parlament az elnöki beiktatás dátumáról.
Az ukrán parlament csütörtökön úgy határozott, hogy május 20-án lesz Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök ünnepélyes beiktatása a törvényhozás előtt.
Hosszas huzavona után döntött végül a parlament az elnöki beiktatás dátumáról, amelyről hét határozati javaslatot terjesztettek be képviselők különböző időpontokkal május 17. és május 28-a között. A legkésőbbi dátumra vonatkozó javaslatot a vita közben előterjesztője visszavonta.
A május 20-i beiktatásról szóló javaslatot 315 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
Zelenszkij azt szerette volna, ha május 19-ére, a politikai elnyomás áldozatainak emléknapjára tűzi ki a parlament beiktatását, de ezt több képviselő ellenezte. Ezen a napon gyászmegemlékezések zajlanak országszerte, és tiltott a tévé- és rádiócsatornákon szórakoztató műsorokat sugározni, ezért ezt a napot nem tartották alkalmasnak a beiktatási ceremóniára.
Feloszlatja a jelenlegi parlamentet?
A beiktatás dátuma azért is fontos, mert a törvény értelmében május 27-éig – legalább fél évvel a törvényhozás mandátumának lejárta előtt – dönthet Zelenszkij arról, hogy feloszlatja vagy sem idő előtt a jelenlegi parlamentet, utána már erre nem lesz lehetősége, hanem ki kell várnia az október 27-én tartandó választást.
Az Ukrajinszka Pravda értesülése szerint Zelenszkij azért is sürgette mihamarabbi beiktatását, mert egyre inkább hajlik arra, hogy beiktatása után rögtön feloszlassa a parlamentet, és már kész is az erről szóló előterjesztés. Döntése attól függ, mennyire lesz együttműködő vele a parlament.
A törvényhozás idő előtti feloszlatása ellen szól azonban két érv: egyfelől csapatának egy része még szeretne időt arra, hogy pártjuk, a Nép Szolgája (Szluha Narodu) tovább erősödhessen.
Marad a vegyes rendszer?
Másfelől így nem tud a parlament változtatni a választási törvényen, és fennmarad a vegyes választási rendszer, amely az oligarchákat képviselő politikusoknak kedvez.
Az is kérdés, hogy a parlament egyáltalán hajlandó, illetve képes-e a választási rendszer megváltoztatására utolsó heteiben, hónapjaiban, ha ezt az elmúlt évek alatt nem tette meg.
(MTI)
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
„Ők akarnak kormányozni?” – tette fel a költői kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
A Tisza politikusa lakossági fórumokra járt a fegyverével, ami még a volt baloldali honvédelmi miniszter szerint is szabálysértés.
