„Barbárság”, hogy alaptörvénybe iktatták a hagyományos házasságot – ellenzéki politikusok az LMBTQI-helyzetről

EP-választás és az LMBTQl emberek címmel tartott kerekasztal-beszélgetést szombat délután a Magyar LMBT Szövetség az Anker'tben, amelyen az MSZP volt EP-képviselője, Harangozó Gábor, az LMP-s Ungár Péter, a Párbeszéd-szóvivő Barabás Richárd, a Momentum EP-képviselő-jelöltje, Cseh Katalin, valamint a DK-s Arató Gergely vett részt.

Többek között azt is megtudtuk, hogy az Orbán-rendszer lényegéhez tartozik az „avítt és gonosz fundamentalizmus”, barbárság a hagyományos házasság törvénybe iktatása, „a fiúknak kukijuk van, a lányoknak meg puncijuk”-látásmódot meghaladta a tudomány, érzékenyítés pedig jöhet dögivel. Azért némi vita is volt: Ungár Péter kétségbe vonta a transzideológiát, Arató szerint viszont „nem bűn angolul olvasni”.

„Hoffmann Rózsa szégyenbe’ volt”

A moderátor a beszélgetés elején elmondta: megkeresték a Fideszt, a KDNP-t és a Jobbikot, hogy küldjék el egy politikusukat a rendezvényre, ezek a pártok azonban nem is válaszoltak nekik. Harangozó Gábor szerint elképesztő, hogy mainstream pártok nem jönnek el egy ilyen vitára. Az EU-csatlakozás után úgy tűnt, hogy felszabadultabb lesz LMBT-ügyben az ország, az elmúlt időben viszont bal- és jobboldaliaknál – többek közt az „emberi butaság” miatt – egyaránt nő a homofóbia – vélekedett.

A politikus felidézte: az Európa Tanács emberijogi bizottságában dolgozott, az egyik ülésen a szexuális kisebbségek ügyéről volt szó. A jelentéstevő könnybe lábadt szemmel hozta fel Magyarország példáját, nem értette, hogyan fordulhat elő Európában olyan

Mindenki nagyon egyetértett a felháborodással – emlékezett vissza Harangozó, hozzátéve: mellette ült Hoffmann Rózsa, és amikor őt akarták kérdezni a dologról, úgy tett, mint telefonhívást kapott volna, és távozott. „Mert szégyenbe’ érezte magát” – nyomatékosított a szocialista.

El kell érni, hogy Magyarországon is szégyent váltson ki ez a magatartás, megengedhetetlen, hogy ilyen kirekesztő legyen az alkotmány, az érzékenyítés a cél – folytatta. A kisfiának a szexuális nevelés keretében azt tanították, hogy a homoszexualitás csak divat, ő pedig azt mondta a fiának, kérje meg a tanárnénit, hogy álljon ki az iskola elé, és mondja azt, hogy meleg, kiderül majd, hogy mennyire divatos ez – eresztette el képzeletét Harangozó.

A tavalyi Pride Budapesten

A frissen coming outolt Ungár Péter arról beszélt, hogy biztosítani kell az azonos nemű párok számára a partner gyerekének örökbefogadását, a családtámogató intézkedésekbe pedig az élettársi kapcsolatokat is be kell vonni. Szerinte az iskolákban nem történik rendes szexuális felvilágosítás, ennek során azt is tudatosítani kellene, hogy a melegek ugyanolyan emberek. A HIV-prevenció fontosságáról is beszélt, a patikákban is lehetővé kellene tenni a HIV-szűrést, illetve biztosítani a HIV-gyógyszerek TB-támogatását. A rendőrséget emellett olyasféleképpen kell érzékenyíteni, hogy hatékonyan fel tudják venni a harcot a szexuális kisebbségeket érő gyűlölet-bűncselekmények ellen. Végül hangsúlyozta: a közmédiában is meg kell jeleníteni a melegek álláspontját.

Cseh Katalin örül annak, hogy hazánkban van öt olyan párt, amely fontosnak tartja a kérdést. A törvény előtt egyenlőnek kell lenniük az embereknek, ennek nem kéne megugorhatatlan kihívásnak lennie – mondta. Ma az alapvető, hogy egy párt kiáll a melegházasság mellett, nem lehet eltűrni, hogy a társadalom 5%-a jogsérelmet szenvedjen. „2010 óta hátrafelé haladunk” – állította, elfogadhatatlan, hogy Kocsis Máté felveti, hogy a Pride-ot ki kéne rakni a fővárosból. „Az orvosi egyetemen többször elfordult, hogy egy tanár buzizott – merült el emlékeiben a momentumos is. „Az orvosi személyzet nem kapja meg azt a képzést, hogy

– panaszolta.

Támogatják a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd jogi kategóriájának kiterjesztését.

A melegségét nyíltan vállaló Barabás Richárd szerint a kormánymédiában „erőszakos túlingerlés” folyik az LMBT-emberek ellen. „Ha valódi vita és politika” lenne Magyarországon, a kormányoldallal is arról beszélgetnének, hogy a melegházasságot a következő ciklus legelején vagy pár év elteltével, egy érzékenyítő kampány után vezessék-e be – magyarázta.

Szerinte nincs eredendő heteroszexualitás, ezerötszáz különböző állatfajnál detektálható a melegség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy LMBT-szempontból nem a világ legrosszabb helyén élünk, a jót is értékelni kell, meg kell őrizni „a derűt és a jófejséget”. Azt is elárulta, hogy Karácsony Gergely biztosította afelől: főpolgármesterként a Pride első vonalában fog majd vonulni.

Arató Gergely pesszimistább volt, szerinte a társadalom jelentős rétegét áthatja a homofób gondolkodás és az érzéketlenség, az oktatásban diszkriminálják a melegeket. Meg kell változtatni a mentalitást – mondta. Nem véletlenül állt meg Magyarországon a jogkiterjesztési gyakorlat,

amely a kereszténységre hivatkozik, de ahhoz az égegyadta világon semmi köze”, ez akarja kockába zárni a társadalmat – fűzte szavait a jellegzetesen artikulált beszédtechnikával bíró Arató. Szerinte az uniónak kényszerítenie kell a tagállamokat a jogérvényesítésre.

Ezután néhány percben reagálhattak az eddig elmondottakra a politikusok. Harangozó Gábor úgy véli, az, amit a Mi Hazánk és a közmédia együtt csinál, maga a „fasizmus magja”, a menekültkérdésben látni, hogy „nagyon gyorsan ki lehet mosni az emberek agyát”. Cseh Katka nem osztozik Barabás optimizmusában, szerinte elfogadhatatlan, hogy hazánkban egy meleg ember nem csókolhatja meg az utcán a párját, nekünk európai országként példát kellene mutatnunk toleranciából. Ő is támogatja az uniós hatáskörök kibővítését.

Arató hangsúlyozta: nincs olyan, hogy „félig toleráns” társadalom, a kormány bárkit a céltáblájává tehet, senki sincs biztonságban. Ungár Péter nem kívánt reagálni.

Vajon „megválasztásra kerül” Cseh Katka?

Ha egy azonos nemű pár az EU egyik tagállamában házasságot köt, azt egy másik tagállamban nem feltétlenül ismerik el. Hogyan biztosítanák a jogegyenlőséget? – vezette fel a következő témát a moderátor. Arató szerint épp az ilyen dolgok miatt van szükség az Európai Egyesült Államokra, az alapjogokat minden tagállamban érvényesíteni kell. Ungár szintén abszurdnak tartja, hogy az ügyben nincs kölcsönös elismertetés.

Barabás úgy véli, attól, hogy hoznak egy uniós határozatot, nem változik meg egy ország kultúrája. Az unió egy részében a „kínos, avítt, poros, álkeresztény ideológia” miatt akadályozzák az emberek boldogságát. Kormányváltás és „kultúrafejlesztés” kell – érvelt.

Cseh Katalin rámutatott: Észtországban sem engedélyezett az azonos neműek házasodása, de a más országban kötött melegházasságot elfogadják, ezt kötelezővé tenné az egész unióban. Szerinte baj, hogy az EU nem tud beavatkozni, amikor az állampolgárok jogai csorbulnak. Harangozó „több politikai bátorságot” szeretne, példaként Máltát hozta fel, ahol a szocialisták a diszkriminációellenes törvény ígéretével jutottak hatalomra.

A harmadik kérdés a transzneműek magyarországi helyzetéről, illetve arról szólt, hogy a magyar állam felfüggesztette a nem- és névváltoztatás eljárását. Arató hangsúlyozta: amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, vállalta, hogy érvényesíti az uniós alapértékeket, „ez nem kívánságműsor”, tűrhetetlen, hogy nem biztosítják a transzneműek jogait.

Harangozó kijelentette: a tagállamok megállapodtak a közös játékszabályok betartásában, arra viszont nem gondoltak, hogy mi lesz, ha az egyik ország mégsem tiszteli ezeket. Az uniónak be kell tartatnia ezeket a szabályokat, ez Magyarország érdeke – mondta. A transzneműeknek „az a testi-lelki tortúra, amin át kell menniük, bőven elég megpróbáltatás”, felháborító, hogy az állam az őket megillető jogok figyelembe nem vételével „megalázza őket” – fogalmazott.

Ungár Péter jelezte, hogy valószínűleg elveszíti majd a közönség szimpátiáját. Biztosítaná a transzneműek számára a nemváltoztatás lehetőségét, ám kifejtette:

az ezt megalapozó ideológia minden részével”. Ungár úgy gondolja, az ember „férfi és női típusban” létezik. A Q betű („queer) kapcsán elmondta: nem kell egy Magyarországon idegen beszédmódot behozni a honi diskurzusba, ez nem szolgálja a szexuális kisebbségek érdekét. „Attól, mert valami van a Buzzfeeden”, nem feltétlenül igaz, nem kell azzal egyetérteni, lehet vele vitatkozni – jelentette ki.

Barabás az Ovizsaru-t idézve úgy fogalmazott: „a fiúknak kukijuk van, a lányoknak meg puncijuk”-látásmódot meghaladta a tudomány, a „nemdolog” árnyaltabb. Szerinte a tudatlanság, a félelmek, a sztereotípiák uralkodnak a fejekben, nagyon hátrébb vagyunk ahhoz képest, ami ötszáz kilométerre nyugatra van – mondta. Nagy hangsúlyt kell fektetni az érzékenyítésre, de nem szabad ráerőszakolni a társadalomra a dolgot, „sok beszéddel, sok kommunikációval” finoman kell fejleszteni a szellemet.

Cseh Katalin nem értett egyet Ungárral, felhozta egy transznemű Momentum-aktivistának az esetét, aki elkeseredésében külföldre akar távozni. Transzneműség nem csak Nyugat-Európában létezik – húzta alá. Arról is beszélt, hogy a nemváltoztatási eljárást a „GDPR-törvény kiforgatása” miatt nem engedélyezik.

küzdeni fogok a jogok érvényesítéséért” – fogalmazott Cseh, hogy még Lőrincze Lajos is csettintett volna a nyelvével.

„Angol nyelven olvasni nem bűn”

Ungár hangsúlyozta: semmiféle jogsérelmet nem támogat, de „ne csináljuk azt, hogy ha valaki megkérdőjelezi a progresszív konszenzus egy részét, akkor az bántani akarja az embereket” – érvelt. Szerinte azonkívül, hogy „elmondjuk, milyen jó emberek vagyunk, a homofóbok meg milyen rosszak”, meg kell próbálni megérteni azt, az emberek miért reszponzívak a homofób politikára. Árnyaltabb megközelítés kell annál, hogy „elmondjuk, hogy a fejlett Nyugathoz képest mennyire lemaradtunk, meg hogy a haladás vonatán végül elérünk az állomásra, ahol az utópia leereszkedik”.

Arató erre úgy válaszolt, hogy „angol nyelven olvasni nem bűn”. (Ungár fejét rázva jelezte, hogy nem ezt mondta.) Arató a következő téma – többet kell-e tennie az uniónak az LMBT-emberek ügyében? – kapcsán kifejtette: az EU-ban csak a szélsőjobb tartja magát távol az LMBT-kérdésektől. Az elmúlt években a menekültkérdés kiszorította az emberijogi politika homlokteréből az LMBT-ügyet, ez most változhat. Barabás szkeptikus abban a kérdésben, hogy jobb-e, ha az LMBT-emberek kérdését az uniót kezeli, és nem saját meggyőződésükből a tagállamok.

Ungár nem hagyta szó nélkül Arató megjegyzését: „nehogy már valaki rossz ember legyen”, ha próbálja megérteni a populista fordulatot, aminek strukturális okai vannak. Nem kell minden homofóbnak „megsimogatni a fejét”, hanem el kell mondani nekik, hogy rossz embereken vezetik le a frusztrációjukat – jelentette ki. Hozzátette: azt is vizsgálni kell, a homofób politikát hogyan finanszírozza Moszkva.

Cseh szerint a szubszidiaritás fontos elv, de az uniónak garantálnia kell a diszkriminációmentes életét. Tűrhetetlen, hogy Magyarország és Lengyelország megvétózhat egy kisebbségvédelmi határozatot, mert az LMBT-emberek szerepelnek benne – mondta. Ungár felé fordulva pedig arról beszélt, hogy mindenkinek joga van vitázni, a jogfosztás azonban nem tolerálható. „Vitatkoznák” Ungár Péter szavaival – mondta Harangozó, az unió meghatározott általa jónak tartott értékeket, ehhez ragaszkodni kell, a „világunkat formáló dolgokat” uniós szinten kell kezelni.

Arra a kérdésre, hogy a pártok mennyiben támogatják a melegségüket vállaló politikusaikat, Arató pártigazgatójuk, Sebián-Petrovszki László példáját hozta fel, aki minden támogatást megkap. Elismerte azonban, hogy többet kellene tenniük az ügyben. Cseh elmondta:

Az első Pride-vonulásuk után kilépett néhány tag, azóta egyértelmű, hogy hogyan állnak az ügyhöz – tette hozzá.

Ungár kifejtette: az LMP-n belül csak támogatást kapott. „Mivel eddig is láttak engem és hallottak engem beszélni, senki sem lepődött meg” – jelentette ki. Megismételte: több irgalommal kell lenni egymás iránt. Barabás is az emberek támogatásáról beszélt, mint elmondta, csak a Kuruc.infón támadták meg egy ex-pasijával közös fényképeivel. Harangozó hangsúlyozta: egyeseket zsarolnak az identitásukkal. Fontos náluk az LMBTQ-közösség képviselete, Gurmai Zita és Tüttő Kata európai szinten is minden megtett az LMBT-emberekért.

A beszélgetés a szocialista politikus számára kényelmetlen közönségkérdésekkel ért véget. Egy szegedi meleg érdekvédő egyesület tagja ugyanis elmondta:

Egy másik kérdező a „Debrecen Pride-egyesület” képviseletében szintén a szocikat ostorozta, 12 év alatt ugyanis a „jogalkotási semmittevés” jellemezte őket. Hozzátette: Horn Gyula állítólag  kivonult az egyeztetésekről, ha a melegügyek kerültek szóba.

Az MSZP is sokat fejlődött az LMBT-kérdés megítélésében, de van még mit tenni – válaszolt Harangozó. A szegedi helyzetet nem ismeri, de helyre fogják tenni az ügyet, amúgy pedig a bejegyzett élettársi kapcsolatot is ők fogadták el – mondta szabadkozva.

Az LMBT-emberek is kimondottan a kormány céltábláivá válhatnak? – hangzott az utolsó kérdés. Ungár szerint az elkövetkező egy évben ez nem valószínű, utána viszont lehetséges, a családvédelmi intézkedések kudarca miatt ugyanis a melegeket okolhatják majd. Cseh Katka hangsúlyozta: a pártoknak különleges eszközeik vannak, „ha még jobban elhatalmasodik a gyűlölet, balhét kell csapnunk, el kell mondanunk az összes riporternek, aki elérhető számunkra”, hogy ez történik most egy EU-s országban.

Barabás szerint nem kell pánikot kelteni, a hajléktalanok vegzálása „bűnös, de racionális” lépés volt a kormány részéről, mivel nincsenek érdekvédőik, az LMBT-közösséget viszont nehezen támadhatnák meg, mivel a Fidesz is érintett. Arató felidézte: nekik is kellett kizárniuk párttagot az elfogadhatatlan kijelentései miatt. „A kormány racionalitásába bármilyen gyűlöletkeltés belefér” – mondta.