„A normális melegek Trumpra szavaznak” – áll a bál J. D. Vance kijelentése miatt
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
A Cambridge-i Egyetem megadta magát a szélsőbalos mozgalomnak.
Az intézményt a 12 szabály az élethez és a Maps of Meaning szerzője még 2018 novemberében látogatta meg a 12 szabály az élethez bemutatóturnéjának keretében. Az egyetemen találkozott és előadott Roger Scrutonnal angol konzervatív filozófussal is (a videó erről készült).
Jordan Peterson, a Torontói Egyetem professzora, klinikai pszichológus hétfőn jelentette be a YouTube-csatornáján, hogy Cambridge két hónapos ösztöndíjat adott neki a Faculty of Divinityre. Szerdán azonban az egyetem, miután megerősítette mindezt, vissza is vonta.
Peterson megjegyzi: az egyetem úgy tesz, mintha ő akart volna mindenképpen Cambridge-be menni, holott az egyetem képviselőivel való beszélgetések folyamán alakult ki az a közös elképzelés, hogy pályáznia kellene, a kérelem már csak formalitás volt. Peterson kijelenti: tudja, kik hívták meg Cambridge-be, de nem tudja, kik vonták vissza a meghívást. Ez pedig „éppen az a típusú titkolózás, amit a rejtett, konspirációs, autoritárius és gyáva bürokratáktól vártunk”.
Ráadásul hivatalos értesítőt ő maga nem kapott minderről, viszont az ő meghívását elutasító diákszervezet, a Cambridge University Students' Union (CUSU) „megkönnyebbülésnek” nevezte meghívása visszavonását – nem mellékes, hogy a CUSU három perccel hamarabb kiposztolta mindezt a Twitterére, mint a szak maga. Az sem mellékes, hogy a meghívásból nem csináltak közügyet, nem posztolták ki, a visszavonást viszont igen.
A CUSU közleménye szerint Peterson meghívása és nézetei nem tükrözik a diákság nézeteit, szerintük a kanadai professzor meginvitálása nem járult volna hozzá az egyetem életéhez semmivel, sőt még ellentétes is volt az egyetem alapelveivel. A közlemény legfurcsább mondata szerint „politikai aktus az egyetemet összefüggésbe hozni egy akademikus munkájával, amin keresztül olyan figurákat legitimál, mint Peterson”. („It is a political act to associate the University with an academic’s work through offers which legitimise figures such as Peterson.”) A CUSU később hozzátette mindehhez, hogy szerintük Peterson nézetei diszkriminatívak a kisebbségi csoportokkal szemben.
Peterson szerint ez a mondat értelmetlen. Rádásul „most a Dinivity-szak úgy döntött, hogy a szolidaritás a diverzitás-inkluzivitás-egyenlőség-tömeggel előrébb való, mint egy ilyen meghívás”. Még azt sem lehet tudni, hogy milyen alapon hozták meg a döntést.
Jordan Peterson szerint az egyetem transzcendens dolgokkal foglalkozó szakja elárulta saját magát, saját küldetését, és szerinte egyáltalán nem érdekli a szakot annak a kereszténységnek a hanyatlása, amit állítólag képvisel. „Feltételezem, hogy propagandától összezavart lelkük a hitet pusztán az elnyomó nyugati patriarchátus megnyilvánulásának tartja”, minden elméleti elköteleződés ellenére.
Peterson azt is kifejti, hogy egyébként rengeteg dolga van, így neki nem nagy érvágás a meghívás visszavonása, két könyve pedig hihetetlen népszerű, akárcsak YouTube-előadásai.
Petersont akkor ismerte meg a világ, amikor nem volt hajlandó követni a kanadai parlament által elfogadott törvényjavaslat (Bill C-16) beszéddel kapcsolatos diktátumait, és néhány diák idétlen, nyakatekert önmeghatározásait használni nemi identitásukkal kapcsolatban. Ezt követően egyesek a szólásszabadság hőseként ünnepelték, mások diáktüntetéseket szerveztek ellene. A professzor akkor került ismét össztűz alá, amikor nyilvánosan védelmébe vette James Damore állításait, akit munkahelye, a Google azért rúgott ki, mert a nemek közötti különbségeket tudományos konszenzusnak nevezte.
Jól mutatja a nyugati egyetemek helyzetét, hogy az amúgy mérsékelt liberális nézeteket valló professzort a szélsőbaloldal „ellentmondásos”-nak kiáltotta ki, miközben semmi extra nincs a nézeteiben, s hogy megpróbálják kitolni őt a szélsőjobbra.