A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Az MTA elleni támadások során a sajtóban sok félinformáció és csúsztatás jelent meg magáról az MTA-ról és a nemzetközi példákról is.
„Az MTA elleni támadások során a sajtóban sok félinformáció és csúsztatás jelent meg magáról az MTA-ról és a nemzetközi példákról is. Az ilyen nyilatkozatok nem segítik a tisztánlátást, sőt zavart okoznak a felek közötti kommunikációban és a nyilvánosság tájékoztatásában is, ami ellentétes a kormány azon állításával, hogy az adófizetők pénzének hatékony elköltésére törekszik. A nyilatkozók a leggyakrabban a »német példára« hivatkoznak, továbbá egy sajátos értelmezését adják az MTA közgyűlés, az MTA köztestület és az MTA kutatóhálózat kapcsolatának. Az alábbiakban ezekkel az állításokkal kapcsolatos tények ismertetése következik.
Alapfinanszírozás
Mezei Ferenc akadémikus a Mandinerben azt állítja, »nem sikerült megtudnom, ez milyen törvényben van leírva és hogyan van egyáltalán törvényileg definiálva«.
Az alapfinanszírozás valóban rövidített megjelölése egy költségvetési tételnek, ami szabatosan így hangzik:
»az MTA kutató intézményeinek kutatási témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségei«,
amely tétel az MTA költségvetési soráról az ITM-ére került tavaly nyáron. Hangsúlyozni kell, hogy ez az egyetlen alanyi jogon járó támogatás az intézeteknek, a többi (pl. az infrastruktúra, azaz a nagyberendezések, műszerek beszerzése, a fiatal kutatók bérkerete, utazási támogatása) pályázati rendszerben, kiválósági alapon dől el. Ez a 2012-es intézetátalakítás egyik lényeges vonása volt. Az alapfinanszírozás (a fogalmat a fenti hosszú definíció rövid megjelöléseként értve a továbbiakban) az intézetbe vetett hosszú távú bizalmat tükrözi, melynek alapján a külső forrásokra való pályázatok feltételei biztosítottak. Ezen feltételek meglétéről nemzetközi pályázatok esetén az intézet vezetőjének felelősen nyilatkoznia kell, sőt a hazai PhD képzésben való részvételnek is feltétele, hogy az intézet deklarálja a kutatási feltételek meglétét. A kutatási pályázatok jelentik a rendszerben a rugalmasságot, a tudomány és a társadalom aktuális kihívásaira való gyors reagálás lehetőségét. Semmi akadálya nincs annak, hogy akármilyen kormányzati szerv ilyen pályázatok kiírásával orientálja a kutatókat az általa preferált témák felé (mint ez a VEKOP és GINOP esetében már meg is valósult), ehhez semmi szükség sem a kutatóintézeti hálózat, sem az intézetek finanszírozásának átalakítására.”