Megnyitni a tengeri napot

Harminc év versei, ezt dünnyögtem félhangosan magam elé. Aztán arra gondoltam, hogy ez mit jelent. Győrffy Ákos írása.

De miféle lelki alakban / lehetne meghalni csak amúgy is?
„Szerettem volna, bírtam volna
Úgy élni?
Hogy örökké csak egy és ugyanaz?
Az elhagyhatás változatossága
nem is környékezhetett volna meg?
Szik?
Vagy mennyivel igazabb
ez az ördöglakat:
meghalnak madaraink,
minket itt-hagynak,
de mi nem halhatunk
meg, mert Miéink unt
holt-tárgyak lennének
akkor, »a medvéket«
(Barnabásékat, Dömiéket)
nem hagyhatjuk itt?
Megoldhatatlan.
De miféle lelki alakban
lehetne meghalni csak amúgy is?”