Csipkerózsika még aludhatott a mese szerint száz évig egyfolytában, ha nem is saját jószántából. 2016-ban már a napi 7 óra sem jut a vizsgált emberek felének a Gallup Intézet felmérése szerint, ami pedig már az egészségkárosodással jár. A témáról a 444 írt bővebben nemrégiben Daniel Buysse-nek, University of Pittsburgh professzorának a Washington Postban megjelent cikke alapján.
Az persze nem újdonság, és különösebben bizonygatni sem kell, hogy az alvás nem hülyeség, a cikk szerint viszont egyre többen beszélnek arról, hogy az alváshiány egyenesen közegészségügyi krízis, legalább olyan súlyos, mint az elhízás, miközben sokkal kevesebb szó esik róla.
Csak néhány példa. Azok az óvodások, akik kihagyják a délutáni alvást, rosszabbul teljesítenek a memóriajátékokon, mint azok, akik szundítanak egyet. Később az alváshiány növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, valójában akár egyetlen alvás nélküli éjszaka után is. Az alvás nélküli éjszakák szorongáshoz vezetnek, és még az enyhe alváshiány is magány és a szociális izoláció érzését növelik. És miközben korábban jellemzően azt gondolták, hogy az alvási zavarok leginkább tünetei lehetnek a depressziónak, valójában ez is kétirányú utca, és sokszor az alvási problémák megelőzik, és részben okozzák a depressziót.
50 felett pedig kéz a kézben jár az alváshiány a fizikai fájdalmakkal: akik nem alszanak jól, azoknak több mindene fáj, és akiknek nagyobb fájdalmaik vannak, azok kevésbé alszanak jól. A konkrét inszomnia (álmatlanság) is egyszerre rizikófaktor a depresszió kialakulása felé, és gyakori panasza depressziós embereknek.
Az alvás egészségügye
Az alváshoz kapcsolódó kutatási területek az utóbbi időben kezdenek összekapcsolódni, és már nem külön-külön vizsgálják például az inszomniát és az éjszakai légzési problémákat, hanem egymással összefüggésben, alvásegészségügy-ként. Sőt, még azok is, akik más területeken, például a memória vagy az agyi fejlődés témájában kutatnak, egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alvás kérdésére.
Miközben ugyanis az alvás emberi alapszükséglet, egy szempillantás alatt változott nagyot a szerepe az életünkben. Egy 1942-es amerikai Gallup felmérés szerint akkor a felnőttek átlagosan 7,9 órát aludtak egy nap. 2013-ban több mint egy órával kevesebbet, egy 2016-os felmérés pedig már arról szólt, hogy az emberek fele nem alszik hét órát egy nap, vagyis annyit, amennyire egy felnőttnek szüksége lenne. Ez a néhány évtized evolúciós léptékben tényleg egy pillanat, a változás viszont egyáltalán nem olyan kicsi. Ennek következményeit valószínűleg még csak most kezdjük felmérni.
„Alvás közben nem keresünk élelmet, nem keresünk párt, ráadásul sebezhetőek vagyunk a ragadozókkal szemben. Ha lett volna lehetőségünk, hogy akár csak 10 vagy 20 százalékkal csökkentsük ezt az időt, a természet már évmilliókkal ezelőtt elintézte volna az evolúció során” – mondta Matthew Walker, a Berkeley egyetem pszichológia professzora.
„Az iskolában figyelmeztetnek a biztonságos szexre, az alkoholra, a drogokra. Miért nem mondják el a fontos dolgokat az alvásról is?”, teszi fel a kérdést Walker.
Közben éppen ezzel ellentétes folyamatok is zajlanak: a Washington Post cikke szerint például már egyre több óvodában is megspórolják a délutáni alvást, mert így a felszabaduló időt is lehet tanulásra fordítani. Pedig ezzel valószínűleg éppen azt érik el, hogy kevésbé menjen jól a tanulás, mert az alvás, különösen gyerekek esetében olyasmi, mintha rendet tennének az asztalunkon, enélkül csak összekuszálódnak az egyre jobban felhalmozódó papírok…
Aki nem a technológia segítségével akarja megoldani a problémáit, az alvásszövetség a következőket ajánlja - már azoknak, akik van lehetősége rá:
-Kerülni kell a mobiltelefon használatát az ágyban.
-Érdemes kényelmes ruhákat viselni alváshoz.
-Kerülni kell a koffeint és a nikotint lefekvés előtt.
-Törekedni kell arra, hogy minden nap ugyanakkor kelj fel és feküdj le.
-A lefekvés előtti két órában nem érdemes sportolni, és nem jó a napközbeni szundítás sem.
-Napközben érjen elég természetes fény, a hálószoba viszont legyen csendes és meleg.
-Lefekvés előtt csinálj valami megnyugtató dolgot, például vegyél egy fürdőt vagy meditálj.
-Ha nem sikerül elaludni fél órán belül, kelj fel és csinálj valami mást. A hánykolódás csak frusztrációhoz vezet.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az alvás minősége alapvetően határozza meg a mentális és fizikai egészségünket. Az alvási szokások nem velünk született adottságok, hanem tanulható minták, amelyeket tudatosan alakíthatunk.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Pokol Béla szerint a frissen megválasztott kormányfőnél még tart a kampány, és Európában is egyedülálló, ahogy a köztársasági elnökkel bánik.
A helyzet politikai csapdába ejtette Bukarestet: az offshore-törvény alapján a román államnak mindössze hét napja volt élni elővásárlási jogával, ám a jelenlegi ügyvivő kormány korlátozott jogkörei miatt az utolsó pillanatban kért haladékot a tárgyalásokra.
