A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók.
A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.
A mesterséges intelligencia a mesterséges rendszerekben megpróbálja reprodukálni a valós képességeket, ilyen például a látás. Azt a matematikát kutatják, amely ezek mögött a valós képességek mögött rejlik – magyarázta Orbán Gergő, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
A mi feladatunk az, hogy a biológiai rendszerek mögött találjuk meg ugyanezt a fajta matematikát – mondta el a kutatócsoport vezetője egy nemrég megjelent publikáció kapcsán, hozzátéve: munkájuk során azt vizsgálják, hogy a különböző rendszerek működési elve, matematikája mennyiben hasonlít vagy tér el egymástól. A kutatás eredményei az agy működésének jobb megértését segítik.
Elmondása szerint a mesterséges neurális hálózatok alapján megjósolható, hogy nehezebb helyzetben hogyan ismerjük fel a külvilágot. Ehhez képest majmokat vizsgálva azt tapasztalták, hogy a biológiai rendszerek „matematikája" valamilyen módon eltért a mesterséges rendszerekétől.
A különbséget úgy foglalta össze a kutató, hogy míg a mesterséges technológia azt a bizonytalanságot, ami azzal kapcsolatos, hogy miként értelmezzük a világot, nem tudta reprezentálni, addig az agy által megvalósított matematika képes volt erre.
A kutatók Wolf Singer, az MTA külső tagja frankfurti laboratóriumában végzett majomkísérletek eredményeit értékelve arra jutottak, hogy az agy egyfajta belső modellhez viszonyítva érzékeli a külvilágot. A majom idegsejtjei tehát segítenek megérteni, hogy mely matematikai elvek képezik a biológiai intelligencia alapját.
(MTI)
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
