Bombaüzlet: kiderült, ki lehet a migránsbiznisz első milliárdosa
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter szerint november 21-ig megszülethet a megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.
London várakozása szerint november 21-ig megszülethet a megállapodás az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről – erre tett egyenes utalást Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter.
A londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki Munkáspártot képviselői Hilary Benn nemrégiben levélben érdeklődött Raabnál, hogy mikor tudna megjelenni a Brexit-folyamatról szóló következő meghallgatáson a parlamenti testület előtt.
A miniszter egy héttel ezelőtti keltezésű, de a bizottság által csak szerdán nyilvánosságra hozott válaszlevelében úgy fogalmaz: örömmel jelenik meg a bizottság előtt, amint megvan a végleges Brexit-megállapodás, és jelenlegi várakozása szerint november 21. „alkalmas időpont” lehet. Dominic Raab levele szerint a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek, a Brexit-tárgyalási folyamat vége „egyértelműen látótávolságon belül van”, és bár „maradtak még akadályok, ezek leküzdése nem bizonyulhat lehetetlennek”.
A Brexit-ügyi miniszter elismerte, hogy mindkét félnek vannak aggályai: Londonnak az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritásával, valamint saját egységes piacának védelmével, az Európai Uniónak pedig az uniós egységes piac és a vámunió integritásával kapcsolatban.
A nézeteltérések ellenére azonban a felek nem állnak messze a megállapodástól ezekben az ügyekben – írta az alsóházi Brexit-bizottság elnökének küldött levelében a Brexit-ügyi tárca vezetője. A Brexit-tárgyalások legnagyobb horderejű megoldatlan kérdése – amely közvetlenül és egyaránt érinti az Egyesült Királyság és az EU Raab által is említett piaci és területi integritását – az, hogy miként lehet elkerülni a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres határszakaszán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így a határellenőrzés visszaállítása nélkül sem sérülne az Európai Unió vámuniójának integritása. Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának – amely Angliából, Walesből és Skóciából áll –, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A brit kormány ki akar lépni az Európai Unió vámuniójából is, London megítélése szerint azonban az ír-északír határellenőrzés elkerülésére javasolt uniós megoldás Észak-Írországot gyakorlatilag a vámunióban tartaná, és így a vámhatár az Ír-tengerre, Észak-Írország és Nagy-Britannia közé kerülne át.
(MTI)