Vlagyimir Voronkov, az ENSZ-főtitkár terrorellenes küzdelemért felelős helyettese a BT-vitában arra mutatott rá, hogy az Iszlám Állam változatlanul komoly kihívást jelent, kivált, mert titokban működő hálózattá alakult át és a különböző térségekben hozzájuk kapcsolódó csoportok működnek. Ez megnehezíti a csoport pénzügyi hátterének feltárását is – mondta. Voronkov szerint különösen összetett fenyegetést jelent a külföldről visszatérő terroristák és családjaik új helyekre települése. Arra is figyelmeztetett, hogy az Iszlám Államot ugyan Irakban legyőzték és a terroristái Szíriában visszavonulóban vannak, de a most erőre kapó különféle terrorista csoportok harcosai újfajta, előre megjósolhatatlan és kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek.
Michéle Coninsx, az ENSZ terrorellenes bizottsága igazgatóságának tavaly kinevezett belga vezetője az Iszlám Állam bebörtönzött terroristáinak várható szabadon bocsátásával járó veszélyekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy egyes kormányok amiatt aggódnak, hogy a szabadlábra kerülők ismét terrorcselekményeket követnek el, miközben a rácsok mögött ülve más rabokat is radikalizálhatnak.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja a beszédében így fogalmazott: „a globális terrorizmus Bábel-tornya darabokra hullott. Mindazonáltal az Iszlám Állam sejtjei változatlanul egy nyelven beszélnek, és sikeresen egyeztetnek egymás között”. Nyebenzja szerint miután az olaj-, és gázcsempészetből eredő jövedelemforrásaikat elvágták, a terroristák újfajta pénzügyi és logisztikai támogatás után néznek, és tagjaik tőzsdéken spekulálnak, alapokat fektetnek be egy sor ország gazdasági szektoraiban. Az orosz diplomata a turizmust, a vendéglátóipart, sőt, a mezőgazdaságot is olyan ágazatként említette, mint amelyekben terrorcsoportok befektetnek.
Nyebenzja utalt arra is, hogy a szélsőséges csoportok egymás között is harcot folytatnak egyes pénzszerzési lehetőségek ellenőrzéséért. Példaként az Afganisztánból származó kábítószer piaca feletti ellenőrzést említette. Hangsúlyozta azt is, hogy a terroristák változatlanul kapnak anyagi segítséget filantróp alapítványok, vallási szervezetek és más, nem-kormányzati szervek (NGO) mögé bújt támogatóktól.
(MTI)