A WHO adta ki azt a listát, amit majd jövőre terjesztenek a tagországok elé, ezen már szerepel mentális betegségként a videójáték-függés – adta hírül a 24.hu az MTI közlése alapján.
A világszerte irányadó egészségügyi kódrendszer friss verziója, az ICD-11 szerint a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék „elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben”.
A WHO utoljára 1992-ben adta ki az ICD-listát. A 2018-as útmutató leírja a betegségek kódjait, jeleit, szimptómáit. A dokumentumot orvosok és kutatók használják a betegségek nyomon követéséhez és diagnosztizálásához. A leírás szerint a játékfüggőség egyéves időtartam alatt felismerhető, diagnosztizálható, de súlyosabb esetekben ennél hamarabb is felállítható a diagnózis.
Az Egészségügyi Világszervezet „tudományos bizonyítékok alapján” fogadta el a javaslatot a videojáték-függőség egy új problémaként való besorolására, azért is, mert a világ sok részén „szükség és igény van a kezelésre” – mondta hétfőn Shekhar Saxena, a WHO mentális egészségekkel foglalkozó igazgatója.
Néhány országban a videojáték-függőséget már korábban a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolták. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget.
Dél-Koreában egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost. Kínában a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.
A betegséglistát most első ízben teljesen elektronikus formában adták ki, hogy hozzáférhetőbbé tegyék az orvosok és más egészségügyi dolgozók számára, ezt használják az egészségbiztosítók is. Sok pszichiáter eddig a videojáték-függőség diagnosztizálásához a mentális zavarokkal foglalkozó, 2013-ban kiadott kézikönyvet használta, amely az internetes játékfüggőséget a további tanulmányozásra váró állapotként határozza meg, tehát ezt az állapotot nem ismeri el hivatalosan betegségként.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Az elhízás olyan betegség, amely már gyermekkorban súlyos fizikai szövődményekkel járhat. Bedros J. Róbert írása.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
