Kelet-Európa népessége zsugorodik, miközben Nyugat-Európáé nő

A kivándorlás a közép- és kelet-európai országokból jelentősen csökkentette 1990 óta a térség országainak népességét, és növelte Nyugat-Európáét – mutatták ki az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) és a bécsi Wittgenstein Demográfiai Központ kutatói.

Miközben 1990 és 2017 között az Európai Unió 15 régi tagállamában átlagosan 12 százalékkal nőtt a népesség, az unió 13 új tagállamában átlag hét százalékkal csökkent.

Kelet-Európában Lettország (27 százalék), Litvánia (23), Bulgária (19), Románia (15), Horvátország (13) valamint Bosznia-Hercegovina (22 százalék) lakossága csökkent a legnagyobb arányban. 

A fogyatkozás „békeidőben példátlan mértékű volt" – írták a pénteken bemutatott European Demographic Data Sheet című tanulmányukban az osztrák szakemberek. „Európa populációjának növekedésében és csökkenésében a migráció vált mozgatóerővé" – hangsúlyozta Tomas Sobotka, az ÖAW akadémikusa. 

Nyugat-Európában főként a természetes népességszaporulat miatt legerőteljesebben Írország népessége nőtt, továbbá Franciaországé több mint 18 százalékkal. 

A bevándorlásnak köszönhetően Svájcban 26, Spanyolországban 20, Svédországban több mint 17 százalékkal nőtt a lakosság lélekszáma. 

Nyugat-Európában az egyedüli kirívó atipikus ország Németország, ahol 1990 óta csupán 4 százalékkal nőtt a lakosság száma.

(MTI)