Grabar-Kitarović kifejtette: mindennek az alapja az adóreform. Csökkenteni kell a bérek után fizetendő járulékokat, amivel növekednének a nettó bérek – hangsúlyozta. Második kulcsfontosságú reformként a közigazgatás átalakítását, annak teljes digitalizálását jelölte meg. A családpolitikai reformok közül a különböző juttatások megemelését említette. Úgy vélte továbbá, hogy szükség van a bevándorlás, valamint a letelepedés ösztönzésére is. Ebben az összefüggésben főleg a határon túli horvátokat említette. Véleménye szerint létre kell hozni egy határon túli horvátok hivatalát, amelyet valós jogkörrel kell felruházni. „Meg kell könnyíteni a horvát állampolgárság elnyerését, valamint segíteni kell a beilleszkedést” – szögezte le.
Az államfő felhívta a kormányt, a parlamenti képviselőket, az ellenzéket, a munkáltatókat és szakszervezeteket, hogy közösen kapcsolódjanak be a vitába, valamint vegyenek részt egy jóléti állam és esélyegyenlőségi társadalom megteremtésében.
Az államfő, aki csak javaslattal élhet a kormány felé, sajnálatát fejezte ki, hogy mandátuma alatt a három kormány egyikével sem tudott egy asztalhoz ülni. A jelenlegi népességpolitikai intézkedéscsomagot saját tanácsadóival, demográfiai és más szakemberekkel dolgozta ki. Egy közös kormányülés javaslatát Andrej Plenković horvát kormányfő korábban elutasította.
„Ahelyett, hogy egymás ellen vádaskodunk, nemzeti konszenzusra kellene törekednünk” – mondta Grabar-Kitarović, majd hozzátette: az a lényeg, hogy az intézkedésekhez azonnal hozzá kell fogni, nem lehet tovább várni.
A konfliktus a horvát kormány és az államfői hivatal között nem új keletű, holott amint az államfő, úgy a kormány tagjainak zöme is a nagyobbik kormányzó pártból, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségből (HDZ) kerültek ki. Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, ugyanakkor Plenković szigorúan Brüsszelhez igazodó politikát folytat.