Hubay György: Miskolc ma nemzeti, polgári és radikális

Mi vesz rá egy négyszeres magyar bajnok kerékpárost, hogy politikába üsse az orrát?

Ugyanaz, mint egy orvost, egy tanárt vagy egy kajakos bajnokot: az idő és az elkötelezettség. Egyrészt régen voltam aktív sportoló, hiszen nem vagyok egy mai gyerek, másrészt a sport mellett a közélet mindig is érdekelt. A rendszerváltás előtt tisztában voltam azzal, hogy hazánknak egy keresztény alapokra épülő demokráciára van szüksége, ami az ezeréves tradícióinkra épül. Ezért tettem már akkor is. Büszke vagyok arra, hogy a rendszerváltozás előtti időkben már részt vehettem külhoni értelmiségi megmozdulásokban, tüntetésekben, élelmiszer adományok gyűjtésében, szállításában. Amikor pedig már választott képviselőként dolgozhattam, a közösség építését tartottam szem előtt.

Az elmúlt időszakban azzal hívta fel magára az országos média figyelmét, hogy almát osztott az időseknek és a nagycsaládosoknak. Az ellenzék szerint ez nettó szavazatvásárlás. Mit gondol erről?

Nevetséges. Az ellenzéknek azonban valóban lenne mit mesélnie arról, hogy mi az a szavazatvásárlás. Például, hogyan vásárolt az MSZP szavazatot gulyásleves osztogatással választások napján, vagy épp itt a minapi eset, a Momentum által támogatott pusztahencsei polgármesterjelölt, aki bizonyítottan pénzt ígért a voksokért. Én csak almát adtam a miskolci rászorulóknak és beszélgettem közben velük. Ilyen akcióink minden évben vannak, ősszel krumplit adtunk a nagycsaládosoknak.

Miskolcon az önkormányzat rendészeti bizottságának elnöke. A rendészet és a közbiztonság témája mindig központi szerepet kapott Miskolcon. A helyi ellenzék szerint semmit sem javult a miskolci közbiztonság az elmúlt években. Ön szerint javult vagy romlott a közbiztonság? 

Savanyú a szőlő a helyi ellenzék számára. Elfogyott a levegő körülöttük, hiszen nincs mire mutogatni, mert látványos eredményeket értünk el ezen a téren.  A rendőrséggel közösen végzett munkának köszönhetően 2010 óta folyamatosan csökken, és mára a felére esett vissza a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. És a többi mutató is jelentősen javult. Az erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt hét évben igen nagyot tudtunk lépni a biztonságos Miskolc megteremtése érdekében. Célunk pedig nem kevesebb, mint hogy

Ezen lehet fanyalogni, de minket igazolnak a tények. A város ugyanis komplexen kezeli a közbiztonság kérdését. Ebbe beletartozik a városi rendészet feladata, fejlesztése, a biztonságtechnikai fejlesztés éppúgy, mint a nyomortelepek felszámolása. 

Egészen konkrétan milyen intézkedéseket tettek a közbiztonság javítása érdekében az elmúlt években?

Tavaly megalakítottuk az önálló Rendészeti Bizottságot, hogy a város minden területén hatékony rendészeti ellenőrzésre, és gyors beavatkozásra legyen lehetőség, ha szükséges. Magát a városi rendészetet Kriza Ákos polgármester első ciklusában hoztuk létre. 2014-ben munkába állítottuk a körzeti rendészeinket, ahogy mi mondjuk Miskolcon, a körzeti sheriffeket. Mára már más nagyvárosok gondolkodnak hasonló megoldásokon és tőlünk kérnek szakmai tanácsot. Négy rendészeti alközpontot adtunk át az elmúlt időszakban, és hamarosan elkezdődik egy közös rendészeti diszpécserközpont kialakítása, amely főhadiszállása lesz a Modern Városok Program részeként kiépülő 800 okos kamerából álló térfigyelő rendszernek, ami gyökeresen változtatja majd meg a közrendvédelmi, sőt, a felderítői munkát is. Ezzel egy félelmetesen hatékony eszközt kapnak majd a kezükbe a rendészek a bűnözők, szabálysértők ellen. Ehhez természetesen pénz kell. És mi áldozunk is a biztonságra. Csak összehasonlításul: az elmúlt évben kiemelkedően sokat,  több mint, egy milliárd forintot költött a város különböző közbiztonsági beruházásokra, intézményi működtetésre. 

Az elmúlt években nagy port kavart, hogy a miskolci nyomortelepeket felszámolták. Az intézkedést sokan támadták. Az egyik kritika az intézkedésekkel szemben, hogy diszkriminatív. A jogvédők szerint ezeken a telepeken szegény, zömmel roma családok élnek, és az intézkedés a nyomort nem számolja fel, csak a város szélére űzi az érintetteket, hogy ne legyenek szem előtt. A rendészeti bizottság elnökeként személyesen felügyelte ezeknek a telepeknek a elbontását. Miért volt szükség a telepek lebontására?

Igen, felügyeltem és felügyelem a nyomortelep felszámolást. Ezzel éppen arra akarok utalni, hogy folytatjuk ezt a programot. Lehet, hogy a civil jogvédők, liberális baloldali pártok és szervezetek, vagy az EBESZ ellenzi, de a miskolci emberek üdvözlik és elvárják.

Mi nem a középkorban akarunk élni. És nem akarunk olyan városban sem élni, mint ami ma már jellemző egyes nyugat-európai nagyvárosokra, ahol úgynevezett „no go” szektorok vannak. Vagyis olyan településrészek, amelyekbe nem ajánlatos bemenni. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyomortelep felszámolása ügyében 34 ezer miskolci aláírása kötelezi a városvezetést a program folytatására. Csak tavaly 16 olyan épületegyüttest bontottunk le, ami lepusztultságával nem csak a városképet rontotta, hanem veszélyt jelentett a közbiztonságra, a közegészségügyre és a szociális ellátásra.

Mi lett azokkal, akik korábban ezeken a nyomortelepeken éltek? Hova költöztek? Most miből élnek?

Igen, hallottam azt az ellenzéki véleményt, hogy csak tovább toljuk a nyomort, meg importáljuk a telepeket kijjebb. Ez nem igaz. A nyomortelepen élők java része visszament oda, ahonnan jött, úgy, mint a fészekrakó családok az avasi lakótelepről. Az egyszerűbb megélhetés reményében érkezőknek be kellett látniuk, hogy a városban és nem csak falun, ahol korábban éltek, dolgozni kell és be kell illeszkedni a közösségbe. El kell fogadni a rendet, dolgozni kell, nem a segélyért állni sorba, a gyermeket iskolába kell járatni, és be kell fizetni a lakbért. Nem kerültek utcára a gyerekek. Az ombudsmani jelentés szerint kidolgoztuk az esélyegyenlőségi programunkat, tehát a jogszabályok szerint járunk el. Mi magunk kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a Máltai Szeretetszolgálattal, és kértük a segítséget abban, mérjék fel és elemezzék a nyomortelepeken élő családok helyzetét. Aztán tájékoztassák a városvezetést arról, hogy kinek kell segítséget nyújtani, hogy a jogcím nélküli lakók esetében se kerüljenek utcára gyerekek. Ez meg is történt, senki élete nem kerül veszélybe.  Mi a joggal élünk, és nem visszaélünk, de használni is fogjuk a jogot, hogy Miskolcon a rendet és biztonságot fenntartsuk.

A helyi Jobbik viszont pont azzal támadja önöket, hogy még önkormányzati lakásokat is adnak azoknak, akiknek a nyomortelepek felszámolásával megszűnt a lakóhelyük. 

Abszurd állítás, hallottuk tőlük. Semmi alapja nincs, hiszen a bérlakás rendelet szerint az kaphat szociális lakást, aki nem csak rászorult, de fizeti is a lakbért. 

Térjünk át a közbiztonságról a gazdasági ügyekre. Mit tettek ez ügyben 2010 óta? Mit kívánnak tenni a következő négy évben? A programjában azt írja, hogy erősíteni kell Miskolc modern iparvárosi pozícióját.

Igen, mégpedig úgy, hogy a fejlődést folytatni kell, a gazdasági eredményeinket pedig fenn kell tartanunk. 2017-ben is kiemelkedően jó évet zárt a város.

ami jelentősen meghaladja a magyar GDP négy százalék körüli növekedési eredményét.

Ma már összeszámolni is nehéz, hogy milyen cégek telepedtek meg a városban az elmúlt négy esztendőben. Inkább azt hozom példaként, hogy csak az elmúlt négy hónapban három új nemzetközi befektető is megjelent Miskolcon, amelyek 2018-ban fogják kiépíteni a termelési kapacitásaikat, és 2019-től már teljes fordulatszámmal dolgozhatnak be a miskolci gazdaságba. A Ten Pao, a Spinto és GS Yuasa cég együttesen 800 új munkahely létesítését jelentette be, az együttes beruházási érték pedig közel 20 milliárd forint. Mindhárom cég az elektronikai és az autóiparban ruház be, olyan iparágakban, amelyek az elkövető évtizedek sikerágazatai. Ma már éppen emiatt nem lehet munkanélküliségről beszélni a térségben, hiszen csak a járműiparban foglalkoztatottak száma Miskolcon 7500 főre növekedett. A város fejlesztése is folytatódik. Összesen több mint 320 milliárd forint fejlesztési forrás jut Miskolcnak a Modern Városok Program keretein belül. Ebben szerepel gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés, a már említett kamerarendszer bővítése, az új ipari park kialakítása, az Y-híd, a várrekonstrukció, a szakképzési fejlesztés és a miskolctapolcai strandfürdő további fejlesztése. 

Az ellenzék a miskolci bérekkel és a munkahelyekkel kapcsolatban is igen kritikus. Szerintük tízezrek hagyják el Miskolcot azért, mert alacsonyak a bérek, és alig van munkalehetőség. Mi a helyzet ebben az ügyben? 

Ma már csak az nem dolgozik, aki nem is akar, vagy tényleg olyan a foglalkozása, amelyre nincs kereslet, vagy éppen az, hogy nincs szakmája, végzettsége és ezért nem talál magának munkát. Nálunk is megfigyelhető már a szakember hiány, éppen emiatt fejlesztjük a szakképzést tovább. Való igaz, sokan hagyták el korábban a várost, csak úgy, mint az országot. De ez a tendencia megállt, sőt, megfigyelhető a visszaáramlás. Az én fiam is hazatért, itt dolgozik a városban. 2010-ben több mint 12 ezer munkanélküli volt Miskolcon. 2017-ben ez a szám 5000 körül mozgott. 

Vagyis amikor átvettük a város vezetését 11,5 százalékos volt a munkanélküliség, ma 5 százalék alatt van, és mindezt úgy értük el, hogy a munkavállaló korú népesség száma alig változott. A bérek emelkedtek, és itt sem kap kevesebbet egy gyári munkás, mint másutt, hiszen a munkaerő hiányt éppen a jobb fizetésekkel akarják leküzdeni például az autóipari cégeink. 

Ön a Salkaházi Sára program egyik felelőse. Mi ennek a programnak a lényege?

Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy dr. Kriza Ákos polgármester engem kért meg arra, hogy ezt a programot irányítsam. Nem túlzok, amikor azt állítom, hogy hazánkban egyedülálló program, hiszen 34 ezer tagja van. Azért hoztuk létre, hogy évente októberben adott tíz ezer forinttal, és egész évben különböző szórakoztató és kulturális programokkal is megbecsüljük nyugdíjasainkat. Mi úgy gondolkodunk, hogy meg kell becsülni azokat, akik egy élet munkájával szolgálták a várost. 

Milyennek látja a választási esélyeket? Négy évvel ezelőtt ebben a körzetben a baloldali összefogás jelöltje nyert egy hajszállal. Akkor a Fidesznek, a baloldalnak és a Jobbiknak is nagyjából 30-35 százalékos támogatottsága volt. Megint ilyen kiélezett versenyre számít? Mi dönthet?

Mint jelölt nem szívesen latolgatom az esélyeket, bár babonás sem vagyok. Bízom ugyanakkor abban, hogy az itt élők értékelik az elvégzett munkát és mérlegelik a jelöltek munkavégzését, hiszen a baloldali ellenzéki képviselő nem tudta kellően érvényesíteni a helyi érdekeket. Fontosnak tartom, hogy a választókerületben lakó polgároknak kormánypárti képviselőjük legyen, hogy meglegyen az összhang a városrész és a kormány között, ezzel segítve a polgármester munkáját. A jobboldali ellenzék véleményem szerint terepet vesztett, hiszen