Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
A túlzott műtrágyahasználatból eredően egyre több a világ élővizeiben a nitrát mennyisége. Ez most már nem csak a vizek élővilágát fenyegeti, de az MTI híre alapján úgy tűnik, közvetlen hatással van az ember rákos megbetegedéseire is.
Az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői 2,7 millió dán állampolgár egészségi állapotát követték figyelemmel 1978 és 2011 között. A szakemberek több mint 200 ezer ivóvízminta elemzésével megnézték, hogy az alanyok mennyi nitrátnak voltak kitéve a lakóhelyükön, majd ezt az adatot összevetették a Dániában diagnosztizált rákos megbetegedésekkel.
„Évente nagyjából ötezer dán embernél állapítanak meg kolorektális rákot, amelynek hátterében számos ok állhat. Tanulmányunk szerint az ivóvízben lévő nitrát lehet ezek közül az egyik" – mondta Jörg Schullehner, az Aarhusi Egyetem közegészségügyi intézetének doktorandusza.
Hozzátette: „a tanulmányukban a legmagasabb nitráttartalmú – literenként több mint 9,3 milligramm – ivóvizet fogyasztók körében 15 százalékkal magasabb volt a kolorektális rák kockázata, mint azoknál, akik a legalacsonyabb nitráttartalmú – literenként kevesebb mint 1,3 milligramm – ivóvizet itták.”
Az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiség 50 milligramm literenként, ám a kolorektális rák fokozott kockázata már literenként 4 milligrammnyi nitrát esetén is szemmel látható volt.
Dániában és az Európai Unió többi országában a vízminőségre vonatkozó előírások eleget tesznek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak, amelyek az úgynevezett kék csecsemő (blue baby) szindróma eseteinek megakadályozását szolgálják.
A mostani tanulmány megerősítette a kutatók gyanúját, miszerint a nitrát fokozza a vastag– és végbélrák kialakulásának kockázatát, amely a jelek szerint tovább növekszik, ha a nitrát rákkeltő nitrozo-vegyületekké – nitrózaminokká – alakul át a szervezetben.
„A tanulmányunk konklúziója egybecseng több másik nemzetközi kutatás eredményeivel, ami azt jelzi, hogy a ivóvíz megengedett nitrát mennyiségére vonatkozó előírásokat módosítani kell az egészségre gyakorolt krónikus, és nem csupán a kék csecsemő szindrómához hasonló akut hatások kivédése érdekében" – húzta alá Torben Sigsgaard, az egyetem professzora.
Kutatások szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a Dániában élő emberek többségét ellátó vízművekben a nitrátkoncentráció. A szakemberek szerint manapság elsősorban a magánkézben lévő, kisebb ivóvízforrásokat érinti a probléma. A kolorektális rák Dániában az egyik, míg globálisan nézve a harmadik leggyakoribb ráktípus.