Ukrajna veszélyezteti a Tisza élővilágát

Környezetbiztonsági szempontból bátran kijelenthető, hogy a szomszédos országok jelentik a legnagyobb kockázatot Magyarország számára. Most Ukrajna kárpátaljai területe felől fenyeget a veszély. 

A Felső-Tisza mentén, az ukrán-román határnál fekvő Aknaszlatina sóbányájának tárnáit lassan két évtizede kezdte elönteni a víz. Ennek eredményeképpen egyre több felszín közeli tárna beomlott, néhol fenekenetlen mélységű, futballpálya méretű krátereket hozva létre. Ezek a hatalmas kráterek a lakóházak közvetlen közelében jöttek létre, az emberéletet is közvetlenül veszélyeztetve. A sós víz minden irányba utat tör magának. Ahogy a romániai folyószennyezések, úgy most az ukránok gondatlansága veszélyezteti a Tisza élővilágát. A sós víz eddig is súlyos környezeti károkat okozott a Tisza völgyében, azonban félő, hogy hamarosan még súlyosabb problémákkal kell szembenézzünk.

A sós víz munkája és a karszttevékenység lassan megpecsételi Aknaszlatina sorsát, az egykor virágzó település segítség nélkül el fog tűnni a föld színéről. Az eltelt évek alatt a helyzet folyamatosan romlott, az illetékes minisztériumok képtelenek voltak húsz év alatt megoldást találni. Ma már ott tartunk, hogy a román-ukrán határon fekvő település tragédiáján is túlmutat a veszély. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy a sós karsztvíz belefolyhat a Tiszába, aminek beláthatatlan következményei lennének az élővilágra.

Az ukrán kormány tehetetlenségét és alkalmatlanságát jól példázza az, hogy Magyarország közbenjárására az Európai Unió hajlandó 3 millió eurót kiutalni egy szakszerű hatástanulmány elkészítésére, az aknaszlatinai sóbánya, környezetvédelmi veszélyeinek felmérésére. Magyarország azt is vállalta, hogy hajlandó kifizetni a projekthez szükséges önrészt, Kijevnek csupán írásos engedélyt kellene adnia.

Azonban a kijevi agrártárca erre ezidáig képtelen volt. Nem adott írásos engedélyt arra, hogy az Európai Unió elvégezze a minisztérium munkáját. A kijevi kormány szívét az sem lágyította eddig meg, hogy maga a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Mihajlo Rivisz kérte a vezetést, hogy tegyenek lépéseket az ügy rendezésére.

Kárpátalja magas rangú állami tisztviselői egyre gyakrabban kritizálják Kijevet amiatt, hogy Kárpátalja érdekében semmilyen erőfeszítést nem tesznek. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó már a magyarok számára hátrányos oktatási törvény miatt is kritikával illette a kormányt, Kárpátaljáról nézve ugyanis egyre egyértelműbb, hogy az ukrán kormány teljesen közönyös a soknemzetiségű vidékkel szemben, és úgy tűnik, még csak kirakatpolitikával sem próbálkozik.

(Fotó forrása: Mandiner blog)