Még nem tudja az Amnesty, mit gondoljon a Minority Safe Packről

Mi az Amnesty International magyar tagozatának álláspontja a határon túli magyar és minden őshonos európai kisebbségnek erősebb védelmet biztosító Minority Safe Packről? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a szervezetet.

Demeter Áron sajtófőnök részéről az a válasz érkezett: „A Minority Safepack ügyében az Amnesty még nem döntött, ezért erről nem tudok jelenleg többet mondani.”

Érdeklődésünkre, hogy mikorra várható döntés, ezt a reakciót kaptuk: „sajnos ezt nem tudom megmondani előre”.

Az Amnestynél afelől is érdeklődtünk, hogy miért nem szólal meg a határon túli magyarok ügyében, ha épp sérelem éri őket, mikor ez kis energiába telik, és „miért jó önöknek, hogy az kép alakul ki önökről, hogy konzisztensen nem hajlandóak foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel amikor ha néha egy-egy nyilatkozatot kiadnának, vagy megkeresésre egyértelmű elítéléssel válaszolnának magyarázkodás helyett, akkor hitelesebb lenne munkájuk többi része is?”

Erre az alábbi választ kaptuk:

„A vérlázító Tudose nyilatkozat ügyében pedig (csak a jegyzőkönyv kedvéért) a sajtó nem kérdezett meg minket, a Facebookon valóban kaptunk kérdéseket az ügyben. Amit írtunk az nem magyarázkodás, hanem igyekeztünk egyértelművé tenni az álláspontunkat az ügyben. 

Ezt írtuk, és ezt a továbbiakban is fenntartjuk.

»Nagyon szomorú, hogy a határon túli magyarok helyzete gyakran úgy kerül elő az Amnestyvel való kommunikációban, hogy minket azzal vádolnak, hogy nem érdekel például a Romániában vagy Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzete. Ezt ünnepélyesen visszautasítjuk, ez az állítás alaptalan, azonban a továbbiakban sem fogunk a napi magyar vagy román (vagy szlovák vagy szerb vagy bármilyen) politikai játszmákhoz hozzászólni, mert 

1. ez nem feladatunk, nem vagyunk politikai elemzők, sem tanácsadók, mi pártpolitikától függetlenül végezzük a munkánkat,

2. minden elképesztő politikusi nyilatkozatot nem fogunk kommentálni, mert akkor másról se szólna az életünk és a munkánk. 

Bárki mondjon bármit, ha az a gyűlöletkeltésre alkalmas, ha sérti mások emberi méltóságát, akkor álláspontunk szerint az elfogadhatatlan, mert alapjaiban tagadja az egyetemes, egyenlő emberi jogokat. Ez akkor is így van, ha ezt történetesen Mihai Tudose vagy Orbán Viktor, vagy Donald Trump teszi. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy egy nap ne legyen ránk szükség, hogy mindenki emberi jogai érvényesüljenek, legyen román, magyar, szír stb. az illető. 

Szeretnénk leszögezni tehát ismét, hogy bár az Amnesty International sok megosztó emberi jogi témával foglalkozik, ezeket kutatásai és kampányai tematikája és éves tervei szerint teszi. A politikai hisztériakeltés is csak abban az esetben lesz - legalább részben - »amnestys« téma, ha valamely konkrét kampányunkat érinti.«”

A határon túliakkal kapcsolatos felvetésre Demeter úgy reagált: „Ami pedig a harmadik kérdését illeti: elképzelhető, hogy Önben és másokban az a kép alakult ki, hogy »konzisztensen nem vagyunk hajlandóak foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel«, de ez egyszerűen nem igaz. Ajánlom figyelmébe például ezeket a megnyilvánulásainkat: a Malina Hedvig-ügy; vajdasági magyarok; az ukrán nyelvtörvény; a romániai feltételezett gyűlölet-bűncselekmény.”

A Minority Safe Packről bővebben itt olvashat.

Olvassa el ezt is: Kisebbségvédelem: be kéne állni a Minority SafePack mögé

Olvassa el ezt is: Kisebbségvédelmi kezdeményezés: nehezen gyűlnek az aláírások