Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Képek az impozáns erdélyi kastélyról, ami mellett mindenki csak elhajt.
A fogarasi vár a 14-17. század között épült, a 16. században reneszánsz várkastéllyá alakított középkori várat utóbb erőddel vették körül. A vár fejedelmek és feleségeik székhelye volt, valamint a fogarasi uradalom központjaként is szolgált. Aranykorát Bethlen Gábor idején élte, ekkor lett belőle reneszánsz várkastély. A legnehezebben bevehető erdélyi erődítmények közé számított.
I. Apafi Mihály idején a vár a fejedelemség központja, több országgyűlést is tartanak itt. A Habsburgok idején laktanya volt, a kommunizmus idején pedig hírhedt börtön.
Fogaras vidéke a 12. század óta román néprajzi táj, hagyományosan románok által lakott terület, Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem felesége például már a 17. században román nyelvű iskolát alapított itt, és Balázsfalvába települése előtt itt volt az első román görögkatolikus püspöki székhely.
A fogarasi fejedelmi várkastély a kommunisták által elrondított városon keresztül menő főút mellett található, mégsem állnak meg a turisták megnézni, amint Brassó vagy Székelyföld felé igyekeznek.
Az épületben román történeti múzeum működik, ami elsősorban a környék román néprajzi történelmére koncentrál.
Fotók: Szilvay Gergely