Felavatták vasárnap a Vereckei-hágón található honfoglalási emlékmű új oltárkövét, amit ukrán nacionalisták rongáltak meg. Az 1994-ben felállított emlékműnek ez a harmadik oltárköve.
Ünnepélyesen felavatták és megáldották vasárnap a kárpátaljai Vereckén a honfoglalási emlékmű Budapest VII. kerület önkormányzata Fidesz-frakciójának támogatásával készült új oltárkövét, amellyel az ukrán nacionalisták által néhány éve megrongált szakrális gránittömböt pótolták.
Az emlékműnél mondott ünnepi beszédében Bajkai István, Budapest VII. kerületének alpolgármestere, aki személyesen is szponzorálta az oltárkőállítást, ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Azért jöttünk ma Vereckére, hogy ezt a mindannyiunk számára szimbolikus helyet megszenteljük. Egy oltárt avatunk fel, ahol több mint ezer év tekint le ránk.”
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság felelőssége a vereckei honfoglalási emlékműnek, mint össznemzeti szimbólumnak, szakrális helynek a megőrzése. Köszönetet mondva Bajkai Istvánnak és a főváros VII. kerületi Fidesz-frakciójának a támogatásáért, és utalva arra, hogy az 1994-ben felavatott honfoglalási emlékműnek a mostani a harmadik oltárköve, azt a reményét fejezte ki, hogy újabbra nem lesz szükség, mert azt nem fogják megrongálni.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a Vereckei-hágó, bárki bármit állítson is, mindenképpen origónak számít a magyar történelemben.
Matl Péter, szobrászművész, a honfoglalási emlékmű alkotója és oltárköveinek készítője elmondta, az emlékjelet közel negyedszázada a béke, a testvériség és a szeretet jegyében tervezte. Kifejtette, az emlékmű puritánságával (nincs rajta semmilyen díszítő elem vagy felirat, csak a kereszt az oltárkövön) a magyarok keresztény hitét, békés természetét akarta hangsúlyozni.
Az ünnepség zárásaként a történelmi egyházak papjai megszentelték és az anyaországi résztvevők, valamint kárpátaljai magyar vezetők és az ungvári magyar főkonzulátus diplomatái megkoszorúzták a honfoglalási emlékmű új oltárkövét.
(MTI)
Visszaadott érdemrendek, kemény szavak: egymásnak feszült a lengyel és az ukrán vezetés, miután Volodimir Zelenszkij olyan ukrán partizánokat méltatott, akik lengyeleket mészároltak le a második világháború idején.
Bár az ukrán vezetés kommunikációja a sikerekről szól, a Donbászban menekülő tömegek ennek éppen az ellenkezőjét élik át.
Az ukránok egyik egységüket a banderista Ukrán Felkelő Hadsergeről nevezte el, ami kiverte a biztosítékot Lengyelországban.
Az ukrán elnök ezúttal is magabiztosan nyilatkozott.
A szlovákok szerint a magyar tulajdonú földek a szlovák államot illetik, Trump az olasz miniszterlnököt kritizálta, Zelenszkij pedig orosz megtorlástól tart. Mindeközben egy férfi a Dunába hajította az Erzsébet hídon lévő LMBTQ-lobokókat. Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei vasárnap.
Az európai vezetők 2022-ben úgy kezdtek beszélni Ukrajna EU-tagságáról, mintha 2030-ig megvalósulhatna. Aztán kiszivárgott egy dokumentum: most már nem látják annyira esélyesnek a siettetett, korai csatlakozást.
A férfi a bűncselekmény elkövetését beismerte, az eljárásban szabadlábon védekezik – írja a rendőrség.
Az ellenzéki politikus szerint Magyar Péter miniszterelnök menekül az ügy elől.
