David Pressman lehetséges utódja is bevédte Orbán Balázst: „Valakit azért törölni, mert nem tetszik a hite és az értékei, elfogadhatatlan”
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
Az ember úgy tanulmányozhatja itt a dolgokat, mint a panoptikumban.
Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„Az ember úgy tanulmányozhatja itt a dolgokat, mint a panoptikumban. Valahogy így: egy fiatal tanársegédre ráerőltetnek egy elméletet, ami idegen, talán még unszimpatikus is számára. A divat azonban arra kényszeríti, hogy foglalkozzon vele. Az elmélet meggyőzi őt – ez ellen még nem mondhatnánk semmit, habár már ez sem teljesen tiszta. Ezután azonban úgy kezd viselkedni, mint egy pubertás, aki nem tudja eldönteni, mikor szabad rajongani és mikor kell gondolkodni. Autoriter, majd más veszedelmes jegyeket vesz magára. Az egyetemek tele vannak ilyen félszellemekkel, akik hol szaglásznak, hol kötekednek, és irtózatos akolszagot árasztanak magukból, ha együtt vannak. Amikor kezükben van az irányítás, a hatalom működését nem ismerve, elveszítenek minden mértéket. Végül jön a katonabakancs.”
Ernst Jünger: Eumeswil. Stuttgart: Klett-Cotta, 1977, p. 31.
Ernst Jünger (1895-1998) német író, filozófus, katona. A német konzervatív forradalom vezéralakja, hosszú életkora miatt az évszázad krónikásának is tartják. Az első világháború emlékének egyik leghitelesebb bemutatója. Az 1920-as évek végétől a globalizálódó világ tendenciáinak megírásán dolgozott, meglepően pontos előrelátással írja le az egyesült Európa és a globalizáció pozitív és negatív hatásait. Művében megalkotja a szabadság egy új meghatározását, amely a felvilágosodás szabadságfogalmának uralma ellenére a körülményektől függetlenül individuálisan megvalósítható.A fent idézett Eumeswil című mű Jünger egyik kései regénye, amelyben leszámol a 20. század – liberális és autokrata – utópiáival.