Arisztokrácia és demokrácia - Napi Maxima

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata 

„Egy osztályszerkezetű társadalom iránt akkor alakul ki bennünk előítélet, akkor mondogatjuk, hogy bizonyos értelemben ez a „természetes” társadalom, ha engedjük, hogy két, ellentétbe állított kifejezés: az arisztokrácia és a demokrácia hatása alá kerüljünk. Az egész problémát meghamisítjuk, ha ezeket a kifejezéseket egymás ellentéteként használjuk. Amit kifejtettem, az nem az „arisztokrácia védelme”, nem a társadalom egyik fontos szervére kívántam felhívni a figyelmet. Inkább védőbeszéd egy társadalmi forma mellett, amelyben az arisztokráciának sajátos és lényegi szerepet kell betöltenie; de nem sajátosabbat és nem lényegibbet a társadalom bármelyik részének szerepénél. Ami fontos, az a társadalmi szerkezet, amelyben „felülről lefelé” szakadatlan fokozatok vannak. Jusson eszünkbe: a felső szinteket nem úgy kell elképzelnünk, hogy több kultúrával rendelkeznek, mint az alsók, hanem úgy, hogy a kultúrát gazdagabban és több tagoltsággal képviselik. Azt hiszem, egyetlen igazi demokrácia sem képes magát fenntartani, ha a kultúrának e különböző szintjeit nem tartalmazza.”

T. S. Eliot: A kultúra meghatározása, Szent István Társulat, Bp, 2003, 52.

Thomas Stearns Eliot (1888-1965) Nobel-díjas író. A modern irodalom „diktátorának” tartották. Irodalmi forradalmat a Puszta ország című, 1922-ben megjelent verse indított el. Ugyan Amerikában született, de átköltözött Angliába, ahol egyre konzervatívabb lett, s belépett az anglikán egyházba. A modern líra után egyre inkább az újklasszicizmus híve lett. A modern ember problémáit a kereszténység tradicionális értékein keresztül látta feloldhatónak.

Az idézetet köszönöm Szilvay Gergelynek.