Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„Szigorú törvénykönyv a valóság, ketrecrúdjai közül nem nyúlhatsz ki, zár és véd.”
Déry Tibor: Kyvagiokén. Budapest: Szépirodalmi, 1976, p. 123.
Déry Tibor (1894-1977) magyar író, költő. Gazdag polgári családban született, hamar a munkásmozgalom jómódú „harcosa” lett. Részben politikai okokból, de még inkább tetemes tartozásai miatt 1920-ban elhagyta Magyarországot. 1945-ben belépett a Kommunista Pártba, ahonnan 1956-ban kizárták. Az forradalom idején a baloldali reformértelmiség tagja, kilenc év börtönre ítélik, majd 1961-ben amnesztiával szabadul. A börtön annyira megviselte, hogy élete hátralévő részében lemond minden politikai aktivitásról. A 60-as évekre – leginkább mecénása Szilasi Vilmos filozófusnak köszönhetően – a nyugati világ egyik legtöbbet fordított magyar írója lesz. Az aczéli kultúrpolitika egyik kedvenc irodalmára, a 70-es évekre a kádári Magyarország talán legismertebb szerzője. „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című könyve kultikus státust kölcsönzött neki. Déry élete kitűnő példája annak, hogy a kádári megtorlás, majd a gulyáskommunizmusba torkolló konszolidáció, hogyan törte meg és tette a rendszer támogatóivá, a korábban sokszor kritikus, baloldali értelmiséget. Ez volt az egyik oka annak, hogy Kádár János a „legvidámabb barakk” jótevőjeként sütkérezhetett a nyugati világ asszisztálása mellett. A fenti idézet a 80 éves Déry mondata, akinek élettapasztalata szerint az idealizmus mit sem ér, ha a valóság vastörvényeivel kell szembenézni.