Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Sokszínűség és egyenlőtlenség - Napi Maxima
2017. szeptember 05. 09:04
Az egészséges sokszínűség megőrzése érdekében minden civilizációban szükséges, hogy megmaradjanak a rendek és az osztályok, az anyagi különbségek és sokféle más egyenlőtlenség.
2017. szeptember 05. 09:04
Napi Maxima - Szalai Zoltán rovata
„Az egészséges sokszínűség megőrzése érdekében minden civilizációban szükséges, hogy megmaradjanak a rendek és az osztályok, az anyagi különbségek és sokféle más egyenlőtlenség. Az egyenlőség egyetlen igazi formája az egyenlőség az utolsó ítéletkor és az egyenlőség egy igazságos bíróság előtt; a kiegyenlítésre törekvő minden más erőfeszítés – legjobb esetben is – társadalmi stagnáláshoz vezet.”
Russell Kirk: Tíz konzervatív alapelv
Russell Kirk (1918-1994): az amerikai konzervatív reneszánsz egyik elindítója az ötvenes években, The Conservative Mind című munkája máig meghatározó mű. Michigani otthona, Piety Hill híres volt a társasági életről és arról, hogy sok hajléktalant, vándort fogadott be ideiglenesen a Kirk-házaspár. Russell Kirk két folyóirat alapításában is kulcsszerepet játszott: segítségével jött létre 1955-ben a National Interest és 1957-ben a Modern Age. Az autót és a modern technikát ki nem állhatta, az előbbit „mechanikus jakobinus” szerkentyűnek vélte, és a televíziót sem szívlelte.
(Az idézetet köszönöm Szilvay Gergely kollégámnak.)
Nagyon nem lenne jó, ha csak a véleményműfaj maradna meg a klasszikus műfajok közül
És rossz irány az, ami szerint csak podcastok és mémek és influenszerek kellenek.
Szomorúság emiatt, hála amiatt, hogy csinálhattuk, és mindenféle gondolatok újságírásról és újságokról
A Mandiner felfüggeszti a hetilap kiadását.
A tibiatyás Tóth Máté nagyarcú üresfejűségéről
Leszarom, hogy egy Tóth Máté nevű trolloldal-üzemeltető kit sajnál épp és kit nem.
Mi maradunk. Fent vagy lent, de mindig maradunk
A lap minden munkatársa nevében szeretném szívből megköszönni az elmúlt hónapok felfokozott közpolitikai időszakában azt az aktív figyelmet, amelyet olvasóinktól kaptunk. Szalai Zoltán írása.
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
röviden
2017. szeptember 05. 11:59
"A legjobb volna, ha egyáltalán nem is lennének szélsőségek."
Bocs, de ez blőd mondat.
Az egész fejtegetésed szigorúan az anyagi javak körül forog: egy jóléti falansztert vázol fel ideálisnak. Ez gyökerében tagadja az emberi természetet.
Válasz erre
2
2
annamanna
2017. szeptember 05. 11:39
Azok a társadalmak erősek és teherbírók, ahol széles a középosztály, és viszonylag szűk a szélsőségesen szegények és gazdagok rétege. A legjobb volna, ha egyáltalán nem is lennének szélsőségek.
A túl szegények és túl gazdagok körében ugyanis hasonló jelenségek tapasztalhatók: jóval nagyobb a CSBE aránya, a törvényszegés, a társadalmi normák átlépése.
A középosztály tagjai azok, akik komolyan veszik a maguk számára a társadalmi normát, és alávetik magukat a törvényeknek. A periférián elhelyezkedő elit és nyomorgó rétegek számára a norma nem sokat jelent.
Összességében a norma hiányát vagy annak felbomlását társadalmi anómiának nevezik; ez a társadalmi kohézió hiányát, az értékrend hiányét, pusztulását jelenti. Az emberek ebben az esetben atomizálódnak, magukra maradnak, és elfogadottá válik körükben a normaszegés.
Nyilvánvaló, hogy minél szélesebb egy társadalomban a középosztály, annál erősebben érvényesül az egyenrangúság elve; és minél szélesebbek a szélsőségek (nyomorgók és gazdagok rétege), annál inkább az terjed el, hogy az egyenlőség nem normális, hanem helyette a megosztottság a normális, mivel mindenki védi a maga kis előjogait, amivel többnek érzi magát az alatta állóktól (és annál inkább fenyegető veszélynek látja a maga számára a lecsúszást).
Válasz erre
3
2
szekula
2017. szeptember 05. 11:18
Az érvelési hiba neve: hamis dilemma.
Logika 101.
Válasz erre
9
2
vendelin
2017. szeptember 05. 11:18
Szent Pál írja, hogy különbözők az adományok, a tehetségek, de az Isten egy.
Valahol itt van a lényeg szerintem.
Ha az ember teremtményként értelmezi önmagát, akkor az egyenlőséget az adja, hogy mindenki ugyanannak az Istennek a teremténye, gyermeke. Ez a legmagasabb/legmélyebb ontológiai egyenlőség.
Ugyanakkor ez az Isten más-más adományokat, talentumokat adott a teremtményeinek. Ez pedig a sokszínűség dicsérete.
És persze abban is különbözünk, hogy mennyire vagyunk képesek ezeket az adományokat kiaknázni.
Válasz erre
5
0