Népesebb lesz a Bundestag

Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, az új Bundestagnak hétszáznál is több képviselője lesz. A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest. Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.

A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél. A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett. Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd. Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként összeállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertesek kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

A vasárnapi választáson a CDU – amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul – a listás szavazatok 26,8 százalékát szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 34,1 százalékhoz képest. A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4 százalékponthoz képest.

A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33 százalék, ami 8,6 százalékpontos visszaesés a 2013-ban elért 41,5 százalékhoz képest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31 százalék után.

Az SPD 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7 százalékhoz képest. Az AfD 2013-ban 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos növekedés. Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés. A Baloldal a szavazatok 9,2 százalékát kapta meg, 0,6 százalékponttal többet a négy évvel korábbi 8,6 százaléknál. A Zöldek 8,9 százalékon végeztek, támogatottságuk 0,5 százalékponttal emelkedett a 2013-ban elért 8,4 százalékhoz képest. A választási részvételi arány 76,2 százalékra emelkedett a négy évvel ezelőtt regisztrált 71,5 százalékról.

(MTI)