„Nem engedhető meg egy közösség számára, hogy védelmezze kedves szokásait a örökös, szkeptikus kifogások ellen, főleg amikor a kifogást emelők célja az, hogy megváltoztassák a közösség zsigeri kódját,amelyből ezen szokásokat erednek? A zsigeri kód a közösség dns-e: ettől függ, hogy milyen viselkedési mintákat kell átadnunk a szégyen, a becsület és büszkeség társadalmilag elismert fogalmai által. Arra szorít minket, hogy viselkedjünk; arra formál, akárcsak szüleink; a szüleink nevelése a zsigeri kód megnyilvánulása. Ez Hegel objektív lelke, a kollektív ész, de olyan automatikus reakciókat értve alatt, amelyek belénk vannak írva, amely az adrenalinon keresztül működik, és ami vérrel borítja el az ember arcát. Ez az, amitől annak érezzük magunkat, akik vagyunk, és amitől úgy cselekszünk, ahogy – magyarán ez teszi a létezésünket. Így azt a kérdést nem lehet feltenni, hogy a zsigeri kód hasznos-e a közösség számára, hiszen ez a közösség létének egyik sarokköve, erre épül a közösség. Zsigeri kód nélkül nincs emberi közösség, így helytelen volna azt pusztán hasznossága szempontjából vizsgálni. (...)
Ez megmagyarázza, hogy miért reagáltak az emberi közösségek olyan erőszakosan, amikor valakik megkérdőjelezték a szokásaikat. Nem a közösség ideológiai felépítménye volt a tét – hanem az az etikai alap, amire a közösség egyáltalán felépült, magyarán az öröklött zsigeri kódja. (...)
A melegházasság mostani vitájában annak támogatói a sokáig elnyomott kérelmezők szerepében lépnek fel, akik csak azt kérik, ami jár nekik. Valójában az egész kérdés emberi jogi és etikai keretben fogalmazódik meg, amellyel szemben a melegházasság ellenzői semmi mást nem tudnak felmutatni, csak a »lejárt szavatosságú, személyes előítéleteiket«, hogy megint felidézzem a kanadai Legfelsőbb Bíróság elnökének emlékezetes szavait.
A helyzet azonban az, hogy tévedés összekeverni az automatikusat az irracionálissal, mivel, mint korábban láttuk, egy automatikus és végiggondolatlannak tűnő válasz pont az a mód, ahogy a »zsigeri kód« működik. A zsigeri kód így érzelmek sorát váltja ki, pont azért, mert arra való, hogy ezt tegye.Mint egyes automatikus reflexek, mint hogy hirtelen visszarántod a kezedet a forró tűzhelyről, a zsigeri kód tiszta azonnalisága, távol állván attól, hogy az irracionalitásra adjon bizonyítékot, inkább azt demonstrálja, hogy a veszedelem és krízis idején mennyire fontos, hogy gondolkodás nélkül, azonnal cselekedjünk. Ha egy embernek gondolkodnia kell, mielőtt elugrik egy autó útjából, vagy elmélkednie kell a lehetséges válaszokon, mielőtt leveszi a kezét a forró tűzhelyről, akkor az ész, ahelyett, hogy segítségünkre lenne, inkább az ellenségünk. Egyes döntéseket jobb, ha meghagyunk a reflexeknek – legyen az a neurológiai rendszerünk vagy a zsigeri kód.