Attól tart a helyi katolikus püspök, hogy a spanyol baloldal törekvései mentén az andalúziai kormány tényleg megpróbálja államosítani a córdobai katedrálist, amelyre az UNESCO Córdobai Nagymecsetként hivatkozik. A püspök a Wall Street Journal tudósítása szerint pár napja beszélt minderről Washingtonban.
A muszlimoknak akarja adni egy baloldali mozgalom, az andalúziai kormány pedig államosítaná a córdobai katolikust katedrálist – írja a Wall Street Journal annak kapcsán, hogy Demetrio Fernández González córdobai püspök a Hudson Institute’s Center for Religious Freedom vendége volt Washingtonban, június 7-én, szerdán. A püspök attól tart, a baloldal idővel megtalálja a módját, hogy valóra váltsa fenyegetéseit.
A katedrális 1984 óta része a ENSZ által összeállított világörökségi listának, évente másfél millió turista látogatja meg. Az UNESCO, az ENSZ illetékes szervezete ugyanakkor Córdobai Nagymecsetnek hívja a katedrálist (ahogy a magyar Wikipédia is, szemben az angollal, ahol Mosque-Cathedral of Cordoba szerepel). A Platform a Córdobai Katedrális-Nagymecsetért nevű mozgalom 2013-ban 350 ezer aláírást gyűjtött össze a templom államosításáért, egy évvel később pedig Andalúzia szocialista kormánya vádolta meg az egyházat azzal, hogy úgymond „elrejti” az épület történelmét. Azon év márciusában a városi önkormányzat egy jelentésében azt állította, hogy a katolikus egyház nem igazi birtokosa az épületnek, mivel a felszentelés nem olyan jogi cselekmény, ami birtokbavétellel jár így a valódi tulajdonos igazából „a Föld minden állampolgára, minden korból, függetlenül a néptől, nemzettől, fajtól, kultúrától”.
A katedrális alatt ott találhatóak a 711-es muszlim hódítás előtt, a hatodik században, a vizigótok által épített templom maradványai, amelyre a muszlim uralom idején építették rá a mecsetet. A spanyolok 1236-ban, a reconquista során foglalták vissza a területet és ezzel szerezték meg az épületet, amit ezután keresztény templommá szenteltek, és az évszázadok folyamán rendesen át is alakították a katolikus liturgia igényei szerint. Azaz nyolcszáz éve katolikus templomként működik az épület.
A szekularista kampány a katedrális ellen a 19. században kezdődött azzal a jelszóval, hogy helyre kell állítani az épület muzulmán gyökereit, és az a célja, hogy vallásfüggetlen istentiszteleti hely legyen belőle.
Elméletileg abban az esetben elvehetik a templomot az egyháztól az andalúziai törvények alapján, ha egy bíróság úgy dönt, hogy az egyház elmulasztotta megfelelően karban tartani az épületet.
November 27-én XIV. Leó pápa Isztambulba érkezett, és misét tartott a muszlimmá és törökké vált egykori Konstantinápolyban. Ennek apropóján felfedezőútra indultunk a metropolisz keresztény közösségeibe.
Nem könnyű, de tanulságos tevékenység az Európai Bíróság munkálkodását nyomon követni.
A három apácát tavaly decemberben akaratuk ellenére helyezték át egy idősek otthonába, ahonnan később megszöktek, majd szeptemberben visszatértek egykori kolostorukba.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Erre egész Európa felfigyel majd.
Mosolygósan értékeltek a vb-középdöntős magyar női kézilabda-válogatott játékosai.
Emmanuel Macron elmondta, hogy olyan tárgyalások is folynak majd, ahol az orosz fél tisztázhatja az amerikai tisztviselők számára, hogy készen áll-e a békére.
