Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság a Momentum összes CEU-s népszavazási indítványát

Az Országgyűlés április 4-én fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely a külföldi egyetemek magyarországi működését hivatott szabályozni. A jogszabály egyebek mellett azt követeli meg, hogy a külföldi egyetemek származási országukban is folytassanak oktatási tevékenységet és magyarországi működésüket kormányközi szerződés szabályozza. A jogszabály bírálói szerint a törvény célja a Közép-európai Egyetem ellehetetlenítése. 

Kádár Barnabás, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja hat kérdést nyújtott be magánszemélyként a törvénnyel kapcsolatosan. A Nemzeti Választási Bizottság egyik kérdést sem hitelesítette. Tóta Áronné, az NVB választott tagja a vitában felvetette: az, hogy egy kezdeményező egyszerre hat-tíz kérdést nyújt be, „kvázi nyereményjátékká degradálja” a népszavazási kezdeményezést.

Az első kérdés úgy szólt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?"

Az NVB szerint nem várható el a választópolgároktól, hogy a törvény kérdésben megjelölt összes szakaszának jelenlegi és április 4-ei tartalmát precízen ismerjék, a változtatás következményeit átlássák, ezért – egyhangú döntéssel – nem hitelesítették a kérdést. 

 Az NVB 9:2 arányban nem hitelesítette a következő kérdést sem:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték?” 

A bizottság szerint az eredményes népszavazás esetén a jogalkotó több, egymásnak ellentmondó szabályozást is alkothatna, így a kérdés nem egyértelmű. 

Patyi András, a bizottság elnöke az alábbi kérdés hitelesítését javasolta, a tagok azonban 7:4 arányban a hitelesítés megtagadására szavaztak.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy a székhelye szerinti országban folytat-e ténylegesen felsőoktatási képzést?” 

A kérdés hitelesítése ellen szavazók úgy látták, a kérdés nem egyértelmű választópolgári szempontból, emellett az alaptörvény módosítására irányul azzal, hogy a magyarországi felsőoktatási egyetemeket hátrányosan érintő jog megalkotására kötelezné az Országgyűlést. Patyi András felhívta a tagok figyelmét arra, a kérdés egy korábbi, öt évig hatályban lévő állapotot állítana vissza, így ha a bizottság szerint nem hitelesíthető, akkor tulajdonképpen azt mondja a bizottság, hogy a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt. 

A negyedik kérdés hitelesítését – amely így szólt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?”

– az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg, mert úgy látta, a kérdés nem csak az Országgyűlés által megalkotott szabályok módosítására terjed ki, márpedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani. Úgy látták, azért sem hitelesíthető a kérdés, mert egy külföldi felsőoktatási intézmény, minden mással szembeni előnyben részesítésére irányul, így önkényes, hátrányos megkülönböztetéshez vezetne. 

Ugyanerre hivatkozva nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely úgy szólt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?"

A bizottság szerint a kérdés azért sem hitelesíthető, mert nem várható el a választóktól, hogy ismerjék a korábbi szabályozást. 

A bizottság 8:2 arányban nem hitelesítette Kádár hatodik kérdését sem.  

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?” 

Úgy ítélték meg, hogy a kérdés nem egyértelmű, és egy ilyen szabályozás a diszkrimináció tilalmát megsértő módon előnyben részesítené az OECD-ben elismert, bejegyezett intézményeket. 

Az NVB elutasított a Demokrata Párt és Varju László kérdését is

Az NVB elbírálta a Demokrata Párt által benyújtott kérdést is, és a hitelesítését egyhangú döntéssel megtagadta, mert megítélése szerint az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017.04.04-én hozott »lex-CEU« nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a 2011. évi CCIV-es módosítását a kormány visszavonja?”

kérdés nem közérthető, nem egyértelmű, és nem az Országgyűlés a címzettje. 

Az NVB ugyancsak egyhangú döntéssel tagadta meg annak a – Varju László magánszemély által benyújtott – kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt:

„Egyet ért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon ne lehessen olyan sporteseményt rendezni, amelyen a versenyzőket szexuális irányultsági, nemzetiségi, származási, világnézeti vagy vallási alapon korlátozzák vagy előnyben részesítik?”

A bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű, és sérti az egyes felsorolt csoportok alaptörvényben rögzített jogait. Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.

(MTI / Index)