Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága. Iványi Gábor szerint egyháza még mindig „a senki földjén van”, mert a technikai számát, az egyházi státuszát továbbra sem kapta vissza, a jövője bizonytalan.
Az új magyar egyházjogi törvény miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház is keresetet indított, meglátásuk szerint ugyanis sérültek a jogaik azáltal, hogy a szabályozás megfosztotta őket az egyházi státusuktól. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben megállapította, a jogszabály sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét – amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza –, valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat, de a kártérítés mértékéről akkor még nem született döntés. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.
A keddi közlemény emlékeztet arra, hogy az egyházügyi törvény, amelynek célja az volt, hogy kezelje az állami források szabálytalan felhasználásával kapcsolatos problémákat, eredetileg csak az elismert egyházak számára biztosított támogatást. Minden más vallási közösség, köztük a felperesek, elvesztették egyházi besorolásukat, noha egyesületként továbbra is szabadon folytathatták vallási tevékenységüket. Miután az alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek – például az, hogy kizárólag a bejegyzett egyházak jogosultak a személyi jövedelemadó egy százalékára –, új jogszabályt fogadtak el 2013-ban. Ennek értemében ismét egyházaknak nevezhetik magukat az olyan vallási közösségek, mint a panaszosok, azonban a parlamenttől kérelmezniük kell a regisztrációjukat, amennyiben a korábbi elbánásban szeretnének részesülni.
Az EJEB ítélete szerint a magyar államnak a jogsértések miatt hárommillió euró kártérítést és 2250 euró perköltséget kell kifizetnie az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek.
A bíróság az ügyben tavaly kártérítést ítélt meg az ANKH Örök Élet Egyházának, a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyháznak, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháznak, az Út és Erény Közössége Egyháznak, az Univerzum Egyházának, az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyháznak, valamint a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyháznak.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
Iványi szerint továbbra is bizonytalan a jövőjük
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még mindig „a senki földjén van”, mert a technikai számát, az egyházi státuszát továbbra sem kapta vissza, a jövője bizonytalan – közölte Iványi Gábor, a testvérközösség vezetője kedden az MTI-vel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg a kisegyháznak. „Egyik szemem sír, a másik nevet” – írta Iványi Gábor a testvérközösség számára kedvező keddi döntésre reagálva. A közleményében kifejti: egyrészt örül annak, hogy várhatóan ez év végéig a magyar állam átutalja a megítélt összeget, ugyanakkor a jövőjük továbbra is bizonytalan.
Véleménye szerint az ő sikerük a többi zsidó, keresztény és más vallású, jogfosztott egyházak számára is bátorítás lehet: van értelme küzdeniük a jogaikért. Hozzátette, ha az Alkotmánybíróság a következő hónapokban nem hoz számukra kedvező döntést, akkor újból a strasbourgi bírósághoz fordulnak, mindaddig, amíg a kormányzat „nem kezd el törvénytisztelő módon viselkedni”.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A Tisza elnöke eddig sem sokat tartózkodott a havi nyolcmilliós fizetéssel és mentelmi joggal járó munkahelyén.
A vállalat „mélységes sajnálatát” fejezte ki a történtek miatt.
„A Tisza Párt Brüsszelhez való igazodása több migrációt, több háborús kiadást jelent és kevesebb pénzügyi támogatást Magyarországnak” – mondta el Dömötör Csaba Strasbourgban.
„Ha megtámadnak bennünket, meg fogom védeni a hazámat” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ma hiányzik a politikai vezetés az unióban, nincs olyan tekintélyes politikus, mint Angela Merkel volt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
