Azzal párhuzamosan, hogy egyre nagyobb a gyermekeken a nyomás a jó tanulmányi eredmény elérésére, és ezzel a jövőjüket megalapozó továbbtanulásra, a művészeti tárgyak egy része (például a zeneoktatás) eltűnhet a brit középiskolákból – állítja egy friss tanulmány. A Család.hu cikke.
Ahhoz, hogy ennek megértsük az okait, tisztáznunk kell a brit közoktatás pár alapfogalmát. A középiskolákban ugyanis két (egyes esetekben három) év után tesznek a gyermekek egy, némileg a magyar érettségihez hasonló alapvizsgát, ez a GSCE (General Certificate of Secondary Education). Ebben angolból, matematikából, egy tudományos tárgyból, történelemből vagy földrajzból, régi vagy modern nyelvből, és még egy tárgyból kell számot adni tudásukból, ami utána nagyban eldönti, milyen szinten folytathatják tanulmányaikat – írja a Család.hu.
Az EBacc (English Baccalaureate) egy olyan mérték, ami azt jelzi, hogy egy adott iskola tanulói miként teljesítenek a GCSE-n, hány százalékuk ér el A-C osztályzatot (magyarul: hármast vagy annál jobbat). Az iskoláknak tehát elemi érdekük, hogy a tanulók jó eredményt érjenek el az EBaccon, majd a GCSE-tárgyakból is, hiszen ez alapján ítélik meg a tanárok munkáját, így viszont a vizsgán nem szereplő tárgyak (például a zene) egyre jobban háttérbe szorulnak.
A 2010-ben bevezetett EBacc sikere elvitathatatlan, hiszen míg 2010-ben a diákok 22 százaléka vett fel abban szereplő tárgyakat, addigra ez az arány tavaly már 40 százalék volt. A kritikusok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a művészeti tárgyakat felvevő diákok aránya, ami 2015-ben még 49,6 százalék volt, tavaly pedig 47,9 százalék.
A Sussex Egyetem szakemberei által készített felmérésben szereplő énekzene-tanárok 60 százaléka hibáztatta az EBaccot a csökkenésért, míg csupán 3 százalék vélte úgy, hogy a rendszer előnyös tantárgyának. Az adatok és az irány azt mutatja, hogy „a zeneoktatás akár el is tűnhet az iskolákból” – figyelmeztetett a tanulmány társszerzője, Dr. Ally Daubney, míg társa, Duncan Mackrill arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen valamit, mielőtt a zeneoktatás örökre eltűnik egyes iskolákból. Hasonlóan látja a helyzetet a Nasuwt tanárszakszervezet, melynek saját felmérése szerint az EBaccon nem szereplő tantárgyak oktatói folyamatosan teret veszítenek az iskolákban, sokuknak vettek vissza az órászámából, sőt, nem ritkák az elbocsátások sem.
Az oktatási tárca szerint elvárás az iskolákkal szemben, hogy olyan kiegészítő tantárgyakat is ajánljanak, melyek ugyan nem szerepelnek az EBaccon, de megfelelnek a diákok érdeklődésének. „A zene és a művészet tanítása kulcsfontosságú egy teljes körű oktatásban, ezért jelentettünk be tavaly novemberben egy olyan pénzügyi csomagot, ami növeli a diákok hozzáférését a zenei és művészeti oktatáshoz. Ennek része egy kifejezetten zeneoktatásra szánt 300 millió fontos keret, amit 2020-ig lehet felhasználni” – hangsúlyozta a tárca szóvivője a BBC-nek.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
A világbajnokság kötelező hidratációs szünetei világszerte akár 307 milliárd forintos többletbevételt is termelhetnek a közvetítő televízióknak.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
A vezérigazgató éppen a nyaralása alatt jelentette be, több mint 500 ember kirúgását.
Csapatkapitány igazolt a Népligetbe.
A holland válogatott 5–1-re győzte le Svédországot a labdarúgó-világbajnokságon.
