Kell-e Magyarországon a román DNA-hoz hasonló korrupcióellenes ügyészség? Erről vitatkoztak az Eötvös Csoport szerdai konferenciáján. A Sapientia Egyetem szakértője szerint Romániában a DNA és az ügyészi elit egy új bálvány lett, miután a politikai elitből kiábrándultak az emberek. Schiffer András azért is ellenzi egy hasonló szervezet felállítását Magyarországon, mert annak az élére is csak egy Polt Pétert ültetnének. Tudósításunk.
Egyáltalán nem mondhatni, hogy tömve lett volna a Párbeszéd Háza, amikor az egyébként is kormánykritikus Eötvös Csoport ezúttal egy kifejezetten kényes témát boncolgatott: a korrupciót. Az ilyen eseményekről elmaradhatatlan Transparency International képviseletében Ligeti Miklós, valamint a román eset ismerőjeként, Veress Emőd kolozsvári jogász tartott előadást.
Néhány perc alatt kiderült: nem elég, hogy korrupt hazánkban az elit, a társadalom asszisztál a korrupcióhoz. Az emberek kevesebb, mint negyede jelentené csupán, ha korrupcióval találkozna, bezzeg nyugaton ez az arány 50 százalék fölötti. Legalábbis a Transparency kutatásai szerint. A TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós ezt azzal magyarázta: a magyar polgárok attól félnek, hogy csak megütnék a bokájukat, ha a hatósághoz fordulnának, ez pedig arra utal, hogy vannak hatékonysági tartalékok a rendszerben.
Ezután a bűnügyi nyilvántartásokat citálta elénk a szakember.
Például olyanok, amelyek a kéményseprőket, parkolóőröket és egyes hamis nyelvvizsgával visszaélő rendőröket érintenek. Ez pedig valamennyit elmond az ügyészség teljesítményéről – mondta Ligeti.
TI: Polt Péter szerepével van a baj
Habár Ligeti arra utalt, az ügyészségben megvan a megfelelő intellektuális kapacitás, a hatékony munkát nagyban hátráltatja a legfőbb ügyész, Polt Péter szerepe. Lényegében ugyanis, „ha nem akarja, hogy egy ügy bíróságra kerüljön, akkor nem is fog” – summázta a jogász, majd szavait kissé árnyalva hozzátette: az ügyészség passzivitása esetén természetesen lehetőség van pótmagánvádas eljárásra, azonban csak az érintett, sértett magánszemélyek számára. Mivel a korrupció és a hűtlen kezelés az államot károsítja meg, ezért ott ez nem jöhet szóba.
Amikor feljelentést tett a Transparency International az MNB-alapítványok ügyében, éppen ebbe a problémába ütköztek: „Nem történt vádemelés, a kutya ugat, a karaván halad.” – mondta keserűen Ligeti, majd a következőkkel zárta felszólalását:
A fékek és ellensúlyok rendszere egészségtelen állapotban van, de a Transparency International álláspontja, hogy ha az ügyészség korrupcióellenes tevékenysége hatékony lenne, az már áttörést jelentene a jogállami működés irányába.
Veress Emőd: Összefonódott a DNA a titkosszolgálattal
A Ligeti Miklós után felszólaló Veress Emőd feladata a román korrupcióellenes ügynökség (DNA) szerepének tisztázása volt. Az erdélyi kutató mindjárt leszögezte: a DNA szerepe igazi diadalmenet: csak 2016-ban 3 miniszter, 6 szenátor, 11 képviselő, valamint 21 nagyvállalat menedzsere ellen tett sikeres vádemelést, miközben a felmentési arány csupán 10,5 százalék átlagosan. „A valóság azonban nem annyira rózsás, mint ahogy azt a sikerkommunikáció üzeni” – mondta Veress, aztán rámutatott a DNA működésének árnyoldalaira is.
„Az ügyészi elit egy új bálvány”, amelytől a tömegek a megváltást remélik, miután már csalódtak a politikai elitben. De a DNA valójában csak egy elitcserét hajt végre és miközben tevékenysége és működésének kialakítása igenis kritizálható lenne, az elit a következményektől rettegve inkább csöndben marad, az öncenzúrába menekül és egyre kevésbé vállal felelősséget – idézte a jogász a szociológiai tanulmányokat.
Annál is inkább érthető a hozzáállásuk, mert nyilvánvaló összefonódás van a DNA és a titkosszolgálatok között: 2014-ben például a 44 ezer titkosszolgálati lehallgatás közül 42 ezer a korrupcióellenes szervezet megrendelésére készült.
Veress ezután hozzátette: A DNA ezen felül a médiával is igen hatékonyan bánik, gyakran szivárogtat a nyomozati anyagokból és tesz róla, hogy a letartóztatások médiaeseménnyé váljanak.
A korrupcióellenes ügyészség politikai tevékenysége is megkérdőjelezhető – folytatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója. Ennek esik áldozatul például számos romániai magyar politikus is. Előszeretettel választja ugyanis őket karaktergyilkosságok célpontjául a DNA és, még akkor is, ha ügyük felmentéssel zárul, a 2-3 éves jogi procedúra és a megbélyegzés hatására elvesztik a politikai súlyukat – mutatott rá az ügy magyar vonatkozására Veress.
Schiffer: Új eljárási szabályokra lenne szükség
Az Eötvös Csoport konferenciáinak gyakori vendége, Schiffer András szólalt fel az előadások után. Ő úgy látta: „olyan büntető anyagi jogi normák alapján jár el a DNA, mint amilyenek Magyarországon a Rákosi-rendszerben voltak.” Az LMP volt prominens alakja ezért határozottan kiállt az ellen, hogy hazánkban kövessük a román példát, az ugyanis szerinte semmiképpen nem követendő, hogy az adminisztratív mulasztásokat is börtönnel büntessük. És mivel jelenleg nincs külön vizsgálóbírói felügyelet a mereven hierarchikus ügyészi szervezet fölött, ezért az ügyészséget most senki nem ellenőrzi, ellentétben például egy bíróval, vagy akár a miniszterelnökkel. Ebben a helyzetben, amíg az ügyészi vezetők nem ellenőrizhetők, addig nincs értelme erről beszélni – érvelt vehemensen Schiffer.
A volt politikus az ügyészség ellenőrzésével párhuzamosan azt a megoldást javasolta: „az ügyészséget kellene megreformálni, olyan eljárási szabályok bevezetésével, amelyek közérdekvédelmi ügyekben is lehetővé teszik a vádemelés kikényszerítését”.
Schiffer feltette a költői kérdést:
„Meg aztán, ha lenne is egy másik ügyészségünk, kit neveznének ki az élére? Egy új Polt Pétert?”
Nálunk nem olyan képlékenyek a pártviszonyok, mint Romániában. Ott emiatt a képlékenység miatt lehet, hogy kialakul egy olyan vákuum, amiben elvileg elképzelhető, hogy valóban független személyeket nevezzen ki a parlamenti többség – érvelt Schiffer. Nálunk viszont még 2010 előtt is az volt a jellemző, hogy még ha volt is egyeztetési kényszer a pártok között, akkor a mindkét pártnak megfelelő pártembereket nevezték ki a független szervezetek élére – összegezte Schiffer, feltéve a kérdést: „Miért lenne ez most másként?”
A hét legolvasottabb cikkeiből kiderül, Brüsszel a magyar fiataloktól elvett lehetőséget támogatást Észak-Afrikának adja.
Az összeomló balkáni energiaellátás már most súlyos következményeket ígér.
Sőt, Andrij Jermak kabinetvezető szerint az elnök „gyanún felül áll”, és csúnya dolog belekeverni a mellette meggazdagodott barátja, az aranyvécés Timur Mingyics lopásait.
Mit nem adnának, ha Magyarországéhoz hasonló mentességet kapnának az amerikai szankciók alól.
Szánthó Miklós elmondta: Nehéz eldönteni, hogy a Panyi Szabolcs nevű fakenews-író a lengyelországi Magyar Péter, Donald Tusk hírvivőjeként működik, vagy csak pusztán egy kommunista házbizalmi módjára fenyeget?
Az EU biztosítékokat vár Ukrajnától az ország jövőbeni pénzügyi támogatásával kapcsolatban, miután egy széleskörű korrupciós vizsgálat 100 millió dolláros, az ország energiaszektorához kapcsolódó kenőpénz-rendszert tárt fel.
A miniszterelnök szerint a mostani helyzet sokban hasonlít az els világháború előtti állapotokra.
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom kampányt indít, hogy minél többen megtudják, hogy Zelenszkij, Ursula von der Leyen és Magyar Péter összefogtak, hogy támogassák a háborút.
