Öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást az osztrák külügyminiszter. Az osztrák szociális rendszer „bevándorlóinak” megállítása érdekében csak öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter, aki erről az Österreich című lap vasárnap megjelent számában beszélt. Kurz szerint az uniónak át kell engednie a szociális támogatások rendszerének szabályzását a tagállamoknak. MTI.
Az osztrák szociális rendszer „bevándorlóinak” megállítása érdekében csak öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter, aki erről az Österreich című lap vasárnap megjelent számában beszélt.
Kurz úgy vélte, hogy amennyiben valaki elveszti a munkáját, vissza kellene utaznia származási uniós országába, vagy egy másik tagállamba, ahol munkát talál.
Javaslata szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. Lapértesülések szerint Ausztria évente 250 millió eurót fizet külföldön élő gyerekek után.
Kurz szerint az uniónak a fontos témákkal kellene foglalkoznia ahelyett, hogy „beleavatkozva” a szociális és egészségügyi rendszer kérdéseibe. Ugyanakkor kijelentette: elismeri a személyek unión belüli szabad áramlását.
A lap megjegyezte: az Ausztriában élő uniós állampolgárok megkapták a támogatást akkor is, ha csak rövid ideig dolgoztak az országban. Az újság szerint az Ausztriában élő munkanélküli kelet-európaiak száma 2011 óta 200 százalékkal, ötvenezerre nőtt.
„Az Európán belüli szabad munkavállalás nagy dolog, de a hiányosságokat ellensúlyozni kell” - idézte a minisztert a Kronen Zeitung című osztrák lap. Úgy vélte, hogy a szociális rendszer akkor működik jól, ha befizetést követően folyósítják az ellátást. Kurz szerint az uniónak át kell engednie a szociális támogatások rendszerének szabályzását a tagállamoknak.
A Kronen Zeitung által bemutatott adatok szerint 2014-óta 105 ezerről 170 ezerre nőtt az uniós országokból érkező munkavállalók száma Ausztriában. A lap által közölt számok alapján a munkanélküliek harminc százaléka nem osztrák állampolgárságú, közülük 50 ezren uniós tagállamból érkeztek Ausztriába.
Az osztrák kormánykoalíció február végén a munkahelyteremtést és a helyi munkaerő foglalkoztatását ösztönző intézkedésről állapodott meg. Eszerint meghatározott ideig felére csökkentenék a bizonyos alkalmazottak után befizetendő költségeket. Az intézkedés célja továbbá, hogy a jövőben nem engednének be olcsó munkaerőt az országba. Az intézkedés júliustól léphet életbe.
A hét legolvasottabb cikkeiből kiderül, Brüsszel a magyar fiataloktól elvett lehetőséget támogatást Észak-Afrikának adja.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
Megemelte a kormány a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét.
Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei.
Sokkal több figyelmet szentelnek a szomszédos országnak.
Az ékszeróriás is megszenvedi az európai és a kínai kapcsolatok hanyatlását. Nem túl ragyogó a helyzet.
A magyar olajipari vállalat is versenybe szállt a Lukoil romániai finomítójáért és benzinkút-hálózatáért – az amerikai szankciók miatt sürgőssé vált az üzlet.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
