A magyar társadalom hajlamos megbélyegezni a gyermekteleneket, ezért egy bizonyos kor felett többen inkább azt hazudják, hogy nem lehet gyerekük. Interjú.
„Nyugat-Európában a 70-es évektől bevett fogalom a tudatos gyermektelenség. Magyarországon beszélhetünk olyan rétegről, amelynek a tagjai eldöntötten nem vállalnak gyereket?
A magyar társadalom még mindig erősen gyerekcentrikus, de az utóbbi két évtizedben már itthon is kezd kialakulni egy vékony, stabil réteg, amelynek a tagjai tudatosan nem vállalnak gyermeket. Az egyik végletet alkotják a fővárosi, magasan iskolázott emberek, akik elsősorban a munkaerő-piaci pozíciójuk veszélyeztetése miatt nem akarnak gyereket vállalni. A másik oldalon pedig olyan, jellemzően vidéken, mélyszegénységben élő emberekkel találkozunk, akik rossz életkörülményeik miatt nem mertek gyereket vállalni.
Ők fel merték vállalni az ismerőseik előtt, hogy nem szeretnének gyereket?
Magyarországon ez még nem igazán elfogadott társadalmi jelenség, amit az is mutat, hogy az általunk megkérdezettek közül néhányan 40 éves kor felett inkább azt mondták a kérdezősködő ismerősöknek, hogy nem lehet gyerekük. Nálunk még nagyon ritka, hogy valaki tudatosan felvállalja, nem akar gyereket. Sokan szégyenként élik meg a barátok és ismerősök fejcsóválását is, akik nem értik, hogyan dönthet így valaki. Egy kicsit olyan ez, mint homofób társadalomban nyíltan melegnek lenni. Attól azonban, hogy szőnyeg alá söprik, még ott van a jelenség, amelyre egyelőre a társadalom nagy része problémaként tekint. Pedig pont ugyanolyan legitim választás nem vállalni gyereket, mint szülővé válni.
Miért szégyen itthon gyermektelennek lenni?
A társadalom nagy részének fejében az a kép él a gyermektelenekről, hogy önzők, karrieristák és persze utálják a gyerekeket. Ha egy bizonyos kor felett nincs valakinek gyereke, az a legtöbb ember számára azt is jelenti, hogy képtelen tartós párkapcsolat kialakítására, tehát valami nincs rendben vele. A média és a hazai politikai retorika is ezekre a sztereotípiákra erősít rá. Pedig a gyermektelen életmód egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy valaki nem szereti a gyerekeket. A kutatásunk során sok gyermektelen pedagógussal vagy segítő foglalkozású nővel interjúztunk, akiket egész nap gyerekek vesznek körül.
Magyarországon mik a leggyakoribb okai a gyermektelenségnek?
A leggyakoribb ok még mindig a tartós párkapcsolat hiánya, aminek nem feltétlenül kellene gyermekvállalást akadályozó tényezőnek lennie, ha elfogadóbbak lennénk bizonyos élethelyzetekkel szemben. Amúgy is sokkal több szervezést igényel társ nélkül gyereket vállalni, de a hazai spermabankok korlátozásával most még nehezebb lesz az egyedülálló nők helyzete. A szülők együttélése helyett a születendő gyerekre fókuszáló, rugalmasabb északnyugat-európai családpolitikával szemben a hazai politikai retorika egy meghatározott mederbe próbálja terelni az embereket. Élettársi kapcsolat, lehetőleg házasság, aztán gyerekvállalás. Magyarországon az intézményes forma a lényeg, azt jutalmazza a rendszer. Nálunk egyelőre nem cél, hogy annak az embernek is megadjanak minden esélyt a gyermekvállalásra, akinek nem tartós párkapcsolatban alakul az élete.”
(...)