Hiszel a varázslatban?
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
A fiatalok több mint egyharmada a nyelvtanulásért, majdnem egynegyede a kalandért, 16 százaléka pedig a kultúrák találkozásából adódó élményért lenne cserediák. A sonline.hu cikke.
„A nyelvrokonság miatt gyakran éreztem úgy, hogy körülöttem magyarul beszélnek az utcán. Meglehetősen zárkózott nép, ennek ellenére, ha valakivel barátságot kötnek az egy életre szóló. Sokkal környezettudatosabbak, mint mi magyarok, jobban megbecsülik egymást és az ország által nyújtott értékeiket”– mesélt az útjáról a fiatal lány. „Például nem szemetelnek, elfogadják egymás negatív tulajdonságait, és nyíltabbak. Nagyon szimpatikus volt, hogy a közfeladatot ellátók nagyobb megbecsülést kapnak, mint amit itthon. Például a tanárok munkáját a társadalom nagyon értékeli, köztük érezhetően a diákok is, nem kell fegyelmezni senkit a tanórán. Természetemből adódóan szeretem a gyorsaságot, a pörgést, ha mindig történik valami körülöttem. A finnek ehhez képest túl zárkózottak és nagyon higgadtan kezelnek mindent. Az összetartás az, ami legjobban hiányzik Finnországból. Bár azért egy szauna elkelne a ház mellé!”
Öt kontinens negyven országába utaznak
A somogyi középiskolások közül tízből nyolc szívesen lenne cserediák külföldön, leginkább a kaland és a kulturális élmények vonzzák őket – írja a sonline. A somogyi diákok legnagyobb hányada, 31 százaléka európai országban lenne cserediák, 23 százalékuk inkább Ausztráliát választaná, egyötödük Ázsiába, másik egyötödük pedig Dél-Amerikába menne szívesen – ez derült ki a nemzetközi diákcsere programokat szervező nonprofit alapítvány, az American Field Service (AFS) online felméréséből.
A somogyi középiskolások ez év február 28-ig jelentkezhetnek a világ egyik legnagyobb és legrégebbi nemzetközi diákcsere-szervezete szeptemberben induló csereprogramjaira – tájékoztat a portál. A diákok öt kontinens mintegy 40 országa közül választhatják ki azt az úti célt, ahol a 2017/2018-as tanévet eltölthetik, ennek keretében önkéntes befogadó családoknál élnek és a helyi iskolákban tanulnak. Kaposvárról már hét diák biztosan utazik, ők Dominikán, Mexikóban, Svájcban, Svédországban, Olaszországban töltik majd csereévüket – írja a honlap.
Nyelvtanulás, kaland, kultúra
Az országos adatok alapján a 14-19 éves fiatalok közül 92 százalék venne részt szívesen egy külföldi diákcsere programban. Somogy megyéből tízből nyolc fiatal menne szívesen külföldre tanulni. A felmérésben részt vevő fiatalok több mint egyharmada a nyelvtanulásért, majdnem egynegyede a kalandért, 16 százaléka pedig a különböző kultúrák találkozásából adódó élményért szeretne cserediák lenni külföldön – olvasható a sonline oldalán.
A somogyi diákok 31 százaléka Európába, míg második legkedveltebb úticélként megjelölt Ausztráliába mennének, hosszabb időre. Az országos felmérésben megkérdezett diákok körében a 6-12 hónapos diákcsere-program a legnépszerűbb, míg a somogyiak ennél nagyobb arányban, 73 százalékban választanák a lehető leghosszabb kint tartózkodást. A 3-6 hónapos programot a megyei válaszadók mindössze egynegyede preferálná. A felmérés alapján a két legjelentősebb kihívást a külföldön tartózkodás során - a somogyi válaszadók számára - az otthoni barátok és a család hiánya, illetve a honvágy okozná.
Kiemelkedő körzet a szervezeten belül Kaposvár, mert az önkéntesei rendkívül aktívak, így a körzet sok diákot fogad és minden évben többen is kiutaznak a csereprogramra. Az idei tanévben például a városból két-két diák tanul az Amerikai Egyesült Államokban és Portugáliában, egy-egy középiskolás pedig Malajziában, Dániában, Finnországban és Olaszországban él. Ezzel párhuzamosan Kaposváron török, thai, olasz, finn, chilei és hongkongi diákok ismerkednek hazánk kultúrájával – közli a portál.
Világháborús mentősofőrök alapították
Az AFS-t a Nemzetközi Vöröskereszt után, a világ második legnagyobb önkéntes szervezeteként tartják számon. Az első világháború során mentősofőrként önkénteskedő egyetemisták hozták létre a béke és egy nyitottabb, toleránsabb világ megteremtése érdekében. Az általa kínált csereprogramok nem csupán külföldi nyelvtanfolyamok, hanem az interkulturális tanulás lehetőségét biztosítják a diákok számára. Megismerhetik más népek szokásait, viselkedését, kultúráját és értékeit, így nyitottabbá, érdeklődőbbé és elfogadóbbá válnak. A világszervezet 80 országban mintegy 40 ezer – hazánkban négyszáz – önkéntes munkáját koordinálja, s eddig több mint kétezer magyar diák csereévét, és nagyjából ugyanennyi külföldi diák magyarországi tartózkodását szervezte meg. Az AFS révén több mint 80 ország 13 ezer diákja vesz részt minden évben 3-11 hónapos külföldi tanulmányúton, s eddig világszerte több mint 400 ezer középiskolás és fiatal felnőtt tanulhatott külföldön, ahol önkéntes befogadó családoknál éltek és helyi iskolákban tanultak – olvasható a sonline oldalán.