Ezek a mai fiatalok! 3. rész: Oktatás, továbbtanulás

A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja a Család.hu, az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár által írt köszöntőjére hivatkozva. 

Oktatás

Az oktatásban részt vevők aránya a 2008-as csúcsot követően tovább csökkent, azonban továbbra is magasabb, mint az ezredfordulón. A fiatalok 40 százaléka vett részt valamilyen szervezett, iskolarendszerű képzésben. Az életkor előrehaladtával azonban természetesen csökken az iskolába járók aránya: míg a 15–19 éves korosztály 86 százaléka vesz részt valamilyen képzésen, addig a 20–24 éves korcsoportba tartozók között az arány már csak 34 százalék, a 25–29 évesek közül pedig csupán 9 százalék.

A képzésben részesülők aránya a 16. életév táján csökken nagyobb mértékben. Területi szempontból vizsgálva jellemzően a falvakban (37 százalék) és a kisebb, nem megyei jogú városokban (38 százalék) alacsonyabb, a fővárosban (42 százalék), illetve a nagyobb városokban (46 százalék) pedig jóval magasabb az oktatásban részt vevő fiatalok aránya.

Befejezett iskolai végzettséget tekintve a szakmunkásképzőt végzettek aránya 17 százalékról 19 százalékra, a diplomával rendelkezők aránya 11 százalékról 12 százalékra nőtt négy év alatt. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 33 százalékról 31 százalékra csökkent, ugyanakkor az érettségivel rendelkezők aránya is 40 százalékról 38 százalékra mérséklődött a négy évvel korábbi adatokhoz képest.

A leginkább veszélyeztetett, az általános iskolát be nem fejező csoport a teljes minta 1 százalékát teszi ki, közülük valamivel többen vannak azok (10-ből közel 6 fiatal), akik jelenleg nem vesznek részt semmilyen képzésben. Az általános iskolát végzettek több mint negyede a vizsgálat idején semmilyen formában sem tanult.

A szülők iskolai végzettsége továbbra is nagyban befolyásolja a gyermekek végzettségét: minél magasabb végzettséggel rendelkezik az apa, annál kisebb a valószínűsége, hogy a gyermeke alacsony végzettségű lesz, de az anyák iskolai végzettségével kapcsolatban is hasonló megállapítások tehetők.

Továbbtanulás

A tanulással, illetve a munkába állással kapcsolatos viselkedés az eddigi tapasztalatok szerint eltér a különböző iskolai végzettséggel rendelkező csoportok között. Leginkább a szakmunkásképzőben végzett fiatalok fejezték már be a tanulmányaikat, csupán 6 százalékuk tanul jelenleg is valamit. Ezzel szemben az általános iskolát végzettek 70 százaléka, az érettségizett fiatalok 38 százaléka, a diplomás fiatalok 21 százaléka tanul, vagy vesz részt valamilyen képzésben. A legerősebb továbbtanulási vágy a 8 általánost, vagy annál kevesebbet végzettek esetében figyelhető meg, akik közül minden második szeretne továbbtanulni. A diplomások egyharmada ugyancsak tanulna még, míg az érettségivel rendelkezők esetében ez az arány 7 százalékponttal alacsonyabb. A legalacsonyabb továbbtanulás iránti vágy a szakmunkásképzőt végzettek körében figyelhető meg, mivel mindössze 12 százalékuk tanulna tovább a jövőben.

Nyelvtudás

Az összes fiatal 73 százaléka állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, ami jelentős emelkedés az előző adatfelvételekhez képest. A szakmunkásképzőben végzettek csupán 40 százaléka beszél idegen nyelvet, míg a diplomásoknak 99 százaléka. Az idegen nyelvek közül még mindig az angol a legnépszerűbb, a fiatalok 61 százaléka beszél angolul, míg németül a 31 százalékuk.

Az idegennyelv-tudás ilyen mértékű növekedése mégsem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányában, amely 2012-höz képest változatlan: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája egy idegen nyelvből.

Tanulás külföldön

Azonban míg 2012-ben a fiatalok 3 százaléka tanult már külföldön, addig 2016-ban ez az arány 2 százalék. Közülük is leginkább a diplomásokra jellemző, hogy tanultak már Magyarországon kívül (9 százalék), ami összefüggésbe hozható a felsőoktatási intézmények által kínált lehetőségekkel. Ugyanakkor a középfokú külföldi tanulás is gyakori a fiatalok között: a külföldön tanult fiatalok 37 százaléka középfokú iskolában, 42 százalékuk pedig felsőfokú intézményben (is) tanult külföldön.

A külföldi tanulási lehetőségeket alapvetően meghatározzák a pénzügyi lehetőségek. A rendelkezésre álló ösztöndíj keretek elérhetőségét jól mutatják az egyes iskolaszintek közötti különbségek is. A középfokú tanulmányaikat külföldön végzők 33 százaléka, az egyetemisták, főiskolások 91 százaléka kapott valamilyen formális külső pénzügyi támogatást – zárja sorozatának harmadik részét a Család.hu.