A kommunizmus magyar jogrendszerre gyakorolt örökségéről beszélt Stumpf István alkotmánybíró a Danube Institute rendezvényén. Szerinte 2010 után egy új időszak kezdődött el, ami a konstitucionizmus kritikáját hozta magával. Úgy látja: új hatalmi egyensúly jött létre, amellyel elmozdultak a politikai alkotmányosság felé.
A Danube Institute kommunizmus örökségével foglalkozó konferenciáján többek között a régi rendszer magyar jogra gyakorolt hatásával, illetve annak utóéletével is foglalkoztak. A téma egyik előadója Stumpf István alkotmánybíró volt.
A pártállamtól a törvényi alkotmányosságon keresztül a politikai alkotmányosságig - Stumpf István szerint így vázolható fel a magyar alkotmányossági folyamat 1989-90-től a 2010-ben kezdődő új korszakig. Az alkotmánybíró szerint az a nagy kérdés: „Ki mondja ki a végső szót: a parlament vagy az alkotmánybíróság?”
Stumpf úgy látja: az elmúlt három évtized itthon és a világban is a bírósági aktivizmus időszaka volt: viták zajlottak mindenhol, hogyan és miről dönthetnek a legvégső bírói fórumok.
A kommunista pártállam idején volt egy látható jogalkotó és jogalkalmazó szervezetrendszer, amik mögött informális, egybefüggő struktúrák működtek. Az 1989-90-es „jogállami forradalom” radikális változást hozott: megszületett a demokratikus jogállam, a jog uralma. Ebben az időszakban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságra az aktivizmus volt jellemző: az Alkotmánybíróság maga is egyfajta jogalkotóvá vált, a testület részt vett a rendszerváltásban. A politikai vákuumok idején az AB tekintélye növekedett, a testület végső fórummá vált, szinte az AB döntött a parlament helyett a legfontosabb ügyekben. Stumpf emlékeztet: Pokol Béla ezt az aktivizmust illette rendszeresen kritikával.
Stumpf István szerint 2010 után egy új időszak kezdődött el, ami a konstitucionizmus kritikáját hozta magával. Új hatalmi egyensúly jött létre, amellyel elmozdultak a politikai alkotmányosság felé. A bírák helyett a választott politikusok uralma érvényesül újra. A 2011-12-es alkotmányozási folyamattal megszületett az alaptörvény és a sarkalatos törvények sora.
Az alkotmánybíró úgy látja: ebben az új alkotmányos rendben újra előkerült a nemzeti identitás kérdése. Míg az 1949-es alkotmány természetszerűleg marxista-leninista elvekre épült, az 1989-es változtatásokkal „alkotmányos semlegességet” kívántak biztosítani, ami az alapjogokat védelmezi különös ideológia nélkül, politikai semlegességgel. Azóta viszont, ahogy az uniós és a nemzeti jogrend egyre többször ütközik egymással, újra előtérbe került a nemzeti identitás.
Stumpf emlékeztet: az új alaptörvény megfogalmaz értékeket, történelmi perspektívába helyezi az alkotmányosságot. A mostani Alkotmánybíróság a véleménye szerint egyensúlyt, összhangot tud majd teremteni a sólyomi felfogás és az új alkotmányos rendszer között.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
