A kommunizmus magyar jogrendszerre gyakorolt örökségéről beszélt Stumpf István alkotmánybíró a Danube Institute rendezvényén. Szerinte 2010 után egy új időszak kezdődött el, ami a konstitucionizmus kritikáját hozta magával. Úgy látja: új hatalmi egyensúly jött létre, amellyel elmozdultak a politikai alkotmányosság felé.
A Danube Institute kommunizmus örökségével foglalkozó konferenciáján többek között a régi rendszer magyar jogra gyakorolt hatásával, illetve annak utóéletével is foglalkoztak. A téma egyik előadója Stumpf István alkotmánybíró volt.
A pártállamtól a törvényi alkotmányosságon keresztül a politikai alkotmányosságig - Stumpf István szerint így vázolható fel a magyar alkotmányossági folyamat 1989-90-től a 2010-ben kezdődő új korszakig. Az alkotmánybíró szerint az a nagy kérdés: „Ki mondja ki a végső szót: a parlament vagy az alkotmánybíróság?”
Stumpf úgy látja: az elmúlt három évtized itthon és a világban is a bírósági aktivizmus időszaka volt: viták zajlottak mindenhol, hogyan és miről dönthetnek a legvégső bírói fórumok.
A kommunista pártállam idején volt egy látható jogalkotó és jogalkalmazó szervezetrendszer, amik mögött informális, egybefüggő struktúrák működtek. Az 1989-90-es „jogállami forradalom” radikális változást hozott: megszületett a demokratikus jogállam, a jog uralma. Ebben az időszakban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságra az aktivizmus volt jellemző: az Alkotmánybíróság maga is egyfajta jogalkotóvá vált, a testület részt vett a rendszerváltásban. A politikai vákuumok idején az AB tekintélye növekedett, a testület végső fórummá vált, szinte az AB döntött a parlament helyett a legfontosabb ügyekben. Stumpf emlékeztet: Pokol Béla ezt az aktivizmust illette rendszeresen kritikával.
Stumpf István szerint 2010 után egy új időszak kezdődött el, ami a konstitucionizmus kritikáját hozta magával. Új hatalmi egyensúly jött létre, amellyel elmozdultak a politikai alkotmányosság felé. A bírák helyett a választott politikusok uralma érvényesül újra. A 2011-12-es alkotmányozási folyamattal megszületett az alaptörvény és a sarkalatos törvények sora.
Az alkotmánybíró úgy látja: ebben az új alkotmányos rendben újra előkerült a nemzeti identitás kérdése. Míg az 1949-es alkotmány természetszerűleg marxista-leninista elvekre épült, az 1989-es változtatásokkal „alkotmányos semlegességet” kívántak biztosítani, ami az alapjogokat védelmezi különös ideológia nélkül, politikai semlegességgel. Azóta viszont, ahogy az uniós és a nemzeti jogrend egyre többször ütközik egymással, újra előtérbe került a nemzeti identitás.
Stumpf emlékeztet: az új alaptörvény megfogalmaz értékeket, történelmi perspektívába helyezi az alkotmányosságot. A mostani Alkotmánybíróság a véleménye szerint egyensúlyt, összhangot tud majd teremteni a sólyomi felfogás és az új alkotmányos rendszer között.
A délvidéki magyar fiatalok számára is elérhetővé váltak az MCC tehetséggondozó programjai, melyeket a szervezet új szabadkai központjában indítottak el.
Trump második adminisztrációja radikális változásokat hozhat a kereskedelem és energia területén. Az EU pedig csak kullog az események után, közben az energiaárak miatt is törheti a fejét.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A demokráciák és nem demokráciák polarizációja helyett az államok közötti pragmatikus kapcsolatok lehetnek a kulcs a globális békéhez – hangzott el a Danube Institute panelbeszélgetésén.
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
