Vigyázó szemetek Afrikára vessétek: menekülttáborokban tombol a majomhimlő, kirobbanóan sok a nemi erőszak
Több, mint 900 ember – főleg gyermekek – is meghaltak már a majomhimlőben.
Múlt héten valószínűleg sokakat sokkolt a hír, hogy Bernardo Bertolucci egyik leghíresebb filmjében, Az utolsó tangó Párizsban egyik jelenetében a női főszereplőt, Maria Schneidert valódi nemi erőszak érte.
„Nekem nem maga a hír volt sokkoló, amikor szembejött a Facebook falamon egy 444-es cikk formájában. Persze, borzalmas történet. A híres és elismert színész (Marlon Brando) és a híres és elismert rendező (Bernardo Bertolucci) megbeszélte, hogy nem árulják el a fiatal és aránylag ismeretlen színésznőnek (Maria Schneidernek), hogy egy szexjelenetben Brando eljátssza, hogy brutális anális erőszakot követ el ellene. Mert, ahogy Bertolucci mondta, azt akarta, hogy Maria ne csak eljátssza a gyűlöletet és a megaláztatást, hanem érezze is ezeket - a lány megaláztatását akarta látni, nem a színésznő játékát. Borzalmas történet, de az volt akkor is, amikor Maria korábban nyilvánosságra hozta. Az, hogy most előkerült egy régi interjú a rendezővel, legalább azt a hatást talán eléri, hogy ezentúl nem lesz az eset az asztal alá söpörve, és talán ezentúl nem lesz se Brando, se Bertolucci, sem Az utolsó tangó Párizsban az egekig magasztalva.
Mégis, a hír fizikai hatással volt rám. De az émelygés, ami elfogott, nem a cikk tartalmának szólt, hiszen addig rá se kattintottam, amíg le nem ültem megírni ezt a cikket. Úgyis tudtam, mi lesz benne összefoglalva. Nem, ami engem mélységesen felkavart, az a cikkhez választott kép volt. Ugyanis a kérdéses jelenet egyik képkockáját választották hozzá illusztrációnak. Vagyis egy olyan jelenet egyik képét, amiről most már kétséget kizáróan lehet tudni, hogy egy nő valós megerőszakolását ábrázolja. A színésznő kétségbeesett arca és letolt nadrágjának képe még napokig fel-felbukkant az emlékezetemben, és nem hagyott nyugodni.”