„Az adatok elemzésével kapcsolatosan nagyon érdekes a londoni kutatóknak az a megfigyelése, hogy a vizsgálatban résztvevők életkorával hogyan változik a játékban elért teljesítmény. A szellemi hanyatlás leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór esetében a térbeli tájékozódási zavar a betegek leggyakoribb korai tünetei közé tartozik. Ez igen gyakran a memóriaproblémák előtt jelentkező tünet és panasz. A mindennapi életben többek között közlekedési helyzetekben való elbizonytalanodás, döntésképtelenség, eltévedés formájában jelentkezik. Autóvezetők esetében ismétlődő koccanásos balesetek hívhatják fel a figyelmet a szellemi leépüléssel járó térbeli tájékozódási zavarokra a demencia korai szakaszában. A térbeli tájékozódás zavara nemcsak közlekedési problémákban nyilvánulhat meg az Alzheimer betegek esetében, hanem a lakásban, ismert épületben a szórakozottságot meghaladó mértékű eltévedésben, tárgyak összerakásával kapcsolatos helyzetekben és a térbeli gondolkodást igénylő játékokban, feladatokban, mint. sakk és malomjáték, vagy akár a Sea Hero Quest és más mobiljátékok” – hangsúlyozza Kálmán professzor.
„Az első publikált eredmények is megerősítették azt a tudásunkat, hogy a férfiak és a nők agya és működése több szempontból is különbözik egymástól, így pl. eltérő térbeli tájékozódási stratégiákat használnak. A tudósok közül sokan ezt a nemi különbséget a térbeli tájékozódás vonatkozásában evolúciós hatásnak, azaz a vadászó, gyűjtögető életmód szelekciós eredményének tulajdonítják az emberi faj fejlődése során, hiszen a férfiak vadászó életmódja másfajta térbeli tájékozódási stratégiákat és gondolkodási módot igényel, mint a nők gyűjtögető, családi fészket rendező hagyományos feladatköre” – tette hozzá.