3 év alatt 20 százalékkal nőtt a nevelőszülőknél élő állami gondozott gyermekek száma

Czibere Károly tájékoztatása szerint a kormányzat ezzel teljesítette három éve vállalt ígéretét, amikor ez az arány még mintegy 70 százalék volt. Hozzátette: jelenleg 9125 gyermek él nevelőszülői családokban. Az államtitkár hősnek nevezte azokat a nevelőszülőket, akik veszélyeztetett, elhanyagolt, bántalmazott gyerekeket fogadnak be, és ezzel számukra megadják a biztosabb életkezdés esélyét.

A kormány célja továbbra is az, hogy a gyerekek mindent megkapjanak, ami a testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődésükhöz szükséges, és mindezt lehetőleg a vér szerinti szülőknél – mondta. A megelőzés fontosságáról szólva utalt a kedden elfogadott törvénymódosításokra, amelyek célja a megelőzés, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai és a szülők közötti együttműködés erősítése.

Az államtitkár rémhírnek nevezte azokat a médiában megjelent közléseket, amelyek szerint már a szülői értekezlettől való távolmaradás veszélyeztetésnek számít, és emiatt a gyereket ki lehetne emelni a családjából. A jogszabályt ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermek „veszélyeztetése” csak a gondozásra vonatkozik, nem pedig az oktatásra vagy a nevelésre. Tehát a pedagógusnak nem akkor kell jelzést adnia, ha a gyerek nem jól tanul vagy a szülő nem jár értekezletre, hanem akkor, ha a gyereket elhanyagoltnak látja – mondta Czibere Károly, hozzáfűzve: ekkor is elsősorban a segítségnyújtás a feladat, nem pedig a kiemelés.

Felidézte azt is, hogy 2014-től kerültek foglalkoztatási jogviszonyba a nevelőszülők. Számításai szerint az egy gyermeket befogadó nevelőszülő a 2013-as díjához képest jövőre csaknem négyszer annyit, mintegy 60 ezer forintot kap, míg a három gyereket befogadók a korábbi 45 ezerhez képest két és félszer annyit, 113 ezer forintot. Ez az emelkedés jelzi a kormány azon törekvését, hogy anyagilag is megbecsüli a nevelőszülők elkötelezett szolgálatát – fűzte hozzá az államtitkár.

Bejelentette, rövidesen egy 1,2 milliárd forint keretösszegű infrastruktúrafejlesztő programot indítanak az úgynevezett konvergenciarégiókban tevékenykedő nevelőszülők számára, akik így például különböző fejlesztő eszközöket, mosógépet vagy hűtőszekrényt vásárolhatnak. Elmondta, hogy egy másik, nemrég megjelent, 1,5 milliárd forintos programmal pedig az állami gondozásban élő, illetve a már „kilépés előtt álló” fiatalok életkezdési esélyeit kívánják segíteni; ennek lényege, hogy képzéseken felkészítik őket például a pénzkezelésre, a háztartásismeretre, a gazdálkodásra.

Gulyásné Kovács Erzsébet, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szakmai irányítási főosztályának vezetője közölte, jelenleg mintegy 24 ezer fiatal gyerek és fiatal felnőtt él gyermekvédelmi szakellátásban; mintegy kétharmaduk nevelőszülőknél, a többiek pedig nevelőotthonokban. A hálózatban csaknem 5.500 nevelőszülő dolgozik, ezekben a családokban pedig mintegy 15 ezer a „kihelyezett” gyermekek száma. Hozzátette, mind a gyermekotthoni, mind pedig a nevelőszülői ellátásnak megvan a maga szerepe, hiszen nagyon sokféle gyerek kényszerül arra, hogy távol éljen a családjától.

A főosztályvezető arról is beszélt, a nevelőszülői ellátás legnagyobb értéke, hogy családba fogadnak be gyereket, ahol sokkal több közvetlen figyelmet és szeretetet kapnak, mint az intézményekben, ahol a szakemberek ezt minden elhivatottságuk mellett sem tudják biztosítani.

(MTI)