A Pesti Magyar Színház Színházpedagógiai Programja igyekszik a színházi közönségének minél tágabb körét – kisiskolásoktól a (fiatal) felnőttekig – megszólítani. Ebben a párbeszédben játszik mediátori szerepet a színházpedagógus, a hagyományostól eltérő pedagógiai eszköztárat alkalmazva hozza létre a közös gondolkodás színterét. A foglalkozások fókuszában olyan érvényes problémákat igyekeznek közös gondolkodásra felkínálni, amelyek a résztvevő fiatalok számára is valósak, érvényesek. Fontosnak tartják, hogy a projektek tanulási területei és fókuszai jól behatárolható, értelmezhető és akár iskolai tanmenethez is kapcsolható legyen.
Kulcsszavaik a kíváncsiság, a felfedezés, a kísérlet, és a párbeszéd. Szeretnének nem csupán szolgáltató lenni; céljuk, hogy a Pesti Magyar Színház a közönség, és kiváltképp a felnövő generáció partnerévé váljon. Az utóbbi évtizedben számos színház fogott bele hasonló színházpedagógiai programba, amelyeknek többek között célja a színházi alkotó és néző találkozása és beszédbe elegyedése.
A Színházpedagógiai Programban megvalósuló foglalkozásokhoz kapcsolódó előadások:
Dés László-Nemes István: Valahol Európában - musical
Rendező: Nagy Viktor
Az előadásról:
Nincs kimondva, de a jelmezekből és a díszletekből egyértelműen látszik, hogy a II. világháború végén járunk. (A híres film is erre utal.) Egy kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát ismételgeti: „Nem szabad félni!”. Az Állami Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk elveszve, csapatba rendeződve próbálnak életben maradni. A fiúk csapatukba veszik Kuksit is. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt a „még nem béke-már nem háború” időszakot. Közben szerveződik a rend, és a statáriális bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket, akiket csavargóknak minősít. A két csapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki. A „domb” tetején találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot. Ott Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. A kezdeti bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között, aki megtanítja őket a zene, a harmónia, a belső szabadság fontosságára és szeretetére („A zene, az kell”). Azonban az új rend fegyveresei megtalálják őket, de a gyerekek most már szervezetten állnak ellen. Sikeres, de mégis tragikus véget ér a harcuk. Ám Simon Péter még egy utolsó ajándékot ad a gyerekeknek, amivel egyben életüket is megmenti. A finálé dala Kuksit siratja, aki már nem éli meg az áhított holnapot.
Foglalkozásról:
Közös szerepjáték, melynek középpontjában egy gyerekek alkotta közösség működése áll, különös tekintettel a vetélkedésre és a bajtársiasságra. Legyen az egy focicsapat, egy színjátszó csoport vagy bármilyen szakkör, vagy épp egy iskolai osztály. Mind harcolunk valamiért. Mi az, amiért érdemes küzdeni? Van-e olyan dolog, ami mellett kiállnánk? Van-e tett, amit nem hagynánk szó nélkül – legyen az háborús cselekedet vagy akár egy hétköznapi eset mondjuk az iskola folyosóján.
Ajánlott kor:
5. évfolyamtól (kb. 10 éves kortól ajánlott, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este - vígjáték
Rendező: Varga Éva
Az előadásról:
Szórakoztató, olasz színpadi vígjáték két fiatal fordulatos, olykor hatalmas érzelmi hullámokat keltő szerelmi viháncolása. Az egyetlen nap alatt játszódó történetben hőseink a megismerkedéstől egészen az eljegyzésig jutnak, ám közben a párkapcsolatok minden stációját bejárják; egymáshoz simulástól az ádáz veszekedésig, feltétel nélküli szerelemtől az önző, a másikat rabul ejtő ragaszkodásig.
A foglalkozásról:
Mi fontos a lánynak? Mit keres igazából egy fiú? Könnyed szerepjáték kényes témában, nehéz kérdések mentén... Közös gondolkodás egy párkapcsolat kialakításáról, működéséről és működtetéséről, annak buktatóiról, anomáliáiról.
Ajánlott kor:
8-12. évfolyam (14 – 18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté - komédia
Rendező: Kéri Kitty
Az előadásról:
A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok-asszonyok ugranak egymásnak (a szó szoros értelmében!), mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok (és egyéb dolgok) repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?
Foglalkozásról:
Létezik-e olyan, hogy tipikus női, illetve tipikus férfi szerep? Melyek azok a dolgok, amik beleférnek, s van-e olyan, ami egyáltalán nem illik bele ezekbe a szerepképekbe a 21. században? Játék és közös modellezés női és férfi szerepekről, a nemek egymás iránti elvárásáról, egymáshoz való viszonyairól, kapcsolatáról és a „maszkról”, amit viselünk, illetve arról, ami mögötte van.
Ajánlott kor:
8-12. évfolyam (14-18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek - komédia
Rendező: Lengyel Ferenc
Az előadásról:
A II. világháború vége felé járunk. A Magyarországon harcoló felek egyre fáradtabbak, kimerültebbek, és egyre kevesebben akarnak önként és dalolva a frontra menni. Mindenféle lógósokba botlik az ember. Főhősünk, a tizedes is azért oson be egy kastélyba. hogy végre megpihenhessen a frontvonalak között. Ám nemsokára kiderül, hogy a kastély más katonaszökevényeknek is a tanyája, és ezekből az ágrólszakadtakból ügyes, ravasz és túlélésre képes csapatot kellene kovácsolni... A legendás filmvígjáték elevenedik meg a színpadon.
Foglalkozásról:
„Ez Magyarország! Átöltözünk, mindig csak átöltözünk.” Haza és hovatartozás... Egyáltalán mit jelent az, hogy haza? A hovatartozásomat mutatja az egyenruha, amit viselek – amit könnyedén le lehet cserélni. Látod hova tartozom, ha rám nézel – vajon azt gondolom legbelül is, amit a kifelé mutatok? Hol húzódnak a „frontvonalak”, s vajon ki miért áll erre vagy arra az oldalra? Helyzetek, melyekben erőteljes szerepet kap az énkép, az ön- és társismeret, az identitás. Játék, tervezés, újraértékelés – a színházi előadás által felvetett témák és élethelyzetek mentén.
Ajánlott kor:
8-12. évfolyam (14-18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is).