Így váltható ki az emelt szintű érettségi

2016. november 15. 12:33

Októberben elindult a 2017-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás; a februárban induló képzésekre máig lehet jelentkezni. Bizonyos szakokon továbbra is kötelező az emelt szintű érettségi, és van, ahol több emelt szintű vizsgára is szükség van, hogy felvételt nyerjünk. Újdonság: a 2005 előtt vagy külföldön érettségizetteknek most kiválthatják az emelt szintű érettségit felsőoktatási szakmai vizsgával. A hirado.hu beszámolója.

2016. november 15. 12:33

A pontozási rendszer nem változik

A keresztféléves eljárás során meghirdetett önköltséges alapszakokra és felsőoktatási szakképzésekre azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek legalább érettségi bizonyítvánnyal, a 2017 februárjában induló állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzésekre pedig azok, akik rendelkeznek a szükséges felsőfokú végzettséggel, vagy 2017 januárjában szerzik meg azt – tájékoztat a hirado.hu

A pontszámítás alapképzéseken és felsőoktatási szakképzéseken 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (max. 400 pont) mellé max. 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők max. 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu-n.

Bizonyos szakokon már kötelező az emelt szintű érettségi. Ezzel vizsgánként 50, két emelt szintű érettségivel pedig összesen 100 többletpontot szerezhetnek a felvételizők. Az emelt szintű érettségiért azonban csak azok a felvételizők kaphatnak többletpontokat, akik legalább 45%-os eredményt érnek el, és olyan tárgyból tesznek vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.

A jogszabályi minimum ponthatár idén az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzések esetében pedig 50 pont. A ponthatárokat előreláthatólag 2017. január 24-én hirdetik ki.

A felsőoktatási felvételi eljárás pontozási rendszere tehát nem változik – tájékoztatta a hirado.hu-t az Oktatási Hivatal.

Először lesz ágazati szakmai érettségi

Idén azonban először fognak az első évfolyamok érettségizni az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyakból, meghatározásra került tehát az, hogy ezeket az érettségi vizsgatárgyakat mely szakokon lehet figyelembe venni.

Ezen belül számos vizsgatárgyból vizsgázhatnak a felvételizők, ilyen például a bányászat ismeretek, az építőipari ismeretek, egészségügy ismeretek, a közlekedés, földmérés, nyomdaipar, optika vagy a vegyész ismeretek (a teljes listát itt találja).

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga

Újdonság a 2017-es felvételi rendszerben, hogy az emelt szintű érettségi helyett lesz lehetőség felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára is. Ez egy speciális lehetőség az emelt szintű érettségi kiváltására azok számára, akik 2005 előtt, illetve külföldön, külföldi rendszerű középiskolában érettségiztek, vagy nemzetközi érettségit tettek.

Nagyon fontos előfeltétel az, hogy legyen a jelentkezőnek (középszintű) érettségije abból a tárgyból, amelyből ilyen vizsgát kíván tenni. A vizsgáért akár az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is kaphatnak a felvételizők.

Egy érettségi tárgyból letett felvételi szakmai vizsgát valamennyi adott érettségi vizsgatárgyat megkövetelő jelentkezésnél figyelembe vesznek. A felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát azonban csak egyszer, a jelentkezéskor elsőnek bejelölt felsőoktatási intézményben kell letenni, a vizsga eredményét pedig a többi intézményben, szakon is el kell fogadni.

Aki így szeretne pontot szerezni, kiválaszthatja az E-felvételi során egy listából azokat a vizsgatárgyakat, amelyekből a megjelölt jelentkezési helyeket tekintve emelt szintű érettségi szükséges.

Változás a felsőoktatási intézmények nevében

2015 júniusában jelent meg az a kormányrendelet, amely – felkészülési időt biztosítva –meghatározta azt, hogy 2017-től milyen szakok oktathatók a magyar felsőoktatási intézményekben. A változtatás oka az volt, hogy az oktatási struktúra, a szakok rendszere is alkalmazkodjon a mai követelményekhez – hangsúlyozta az Oktatási Hivatal.

Mint közölték, van több olyan szak, amely egy új szakká olvad össze, és van arra is példa, hogy az osztott alap és mesterképzés 2017-től egy osztatlan képzésen kerül meghirdetésre. Van továbbá arra is példa, hogy egy megszűnő szak új, korszerűsített tartalommal és új névvel kerül meghirdetésre.

A nemzeti felsőoktatási törvény módosítása után a korábbi főiskolák egy részének a neve alkalmazott tudományok egyetemére változott, mert ezen intézmények teljesítették az alkalmazott tudományok egyeteme fogalmának követelményeit - zárul a hirado.hu írása. 

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
21 gramm
2016. november 19. 06:27
Az átkosban és talán még a rendszerváltást követő pár évben is az államigazgatási főiskolára kb 20%-al alacsonyabb pontszámmal lehetett bejutni, mint néhány más, kurrens főiskolára (pl. vendéglátó, külker)vagy egyetemekre (közgáz, jog), viszont simán lébecolva el lehetett végezni 3 év alatt majd egy nevetséges (2 év) posztgrad szakkal jogi doktorként lehetett kisétálni az ELTE-ről vagy a JPTE-ről. Most kb ugyanez lesz újratöltve, ha egyesek megspórolják a lényegesen magasabb tudásszintet követelő emeltszintű érettségi letételét, 1-1,5 év alatt egy fizetős kamuiskolában "vesznek" maguknak egy felsőfokú szakképesítést, és azzal meg majd beíratkoznak az egyetemre, ahová a többiek vért pisálva bejutottak emel érettségivel összegyűjtve 450-470 pontokat. Másik alternatíva, ha csak bizonyos egyetemek bizonyos szakjai vezetik be ezt a fajta könnyítést, ahol eleve a képzés szintje is csak arra a nívóra van belőve, ahol így teljesíthető - akkor viszont felmerül a kérdés, hogy hogyan hozható az így előállított diploma egy nevezőre a fent említettekkel??? Hogyan lehet ezeket egyenértékűvé tenni, azonosan elnevezni? Szerintem eddig is problémás volt, hogy a fizetős szakok jóval alacsonyabb ponthatártól elérhetőek. El kéne már tudni végre fogadni, hogy a tandíj ha kell, nem azért kell hogy azzal helyettesítsük a hiányzó tudást, képességet, kompetenciákat, a bejutás feltételeinek mindenki számára azonosaknak kellene lenni tandíjjal vagy anélkül. Ösztöndíjjal vagy vagy anélkül.
Apáczai
2016. november 19. 06:27
A felsőoktatás tömegessé válása világszerte együtt jár a színvonal zuhanásával. Magyarországnak erre semmi szüksége nincsen. Attól, hogy a képzésben új elnevezéseket ötlünk ki, semmi nem lesz jobb, sőt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!