November 11-én, Márton napkor egy különleges sorsú, szentéletű ember emlékét idézi meg szinte egész Európa. Egy olyan emberét, akit méltán emleget a néphagyomány a szegények gyámolítójaként, az elesettek támaszaként. Ő az 1700 éve, Pannóniában, Savaria városában – a mai Szombathelyen – született Tours-i Szent Márton. A család.hu írása.
„Márton köpönyege”
Katona? Remete? Utazó? Püspök? Hittérítő? Teszi fel a kérdést a család.hu. Mindegyik életút önmagában is tiszteletreméltó, de Márton életében mindez összefonódott, és egymást erősítette. A keresztény hitre saját elhatározásából jutott, szülei mindketten pogányok voltak. Édesapja magas rangú katona volt a császári seregben, fia követte példáját, és fiatalon, 15 évesen belépett a katonasághoz, ahol lovas katonaként állt helyt. Már ebben az időben kitűnt társai közül, és általános elismerést váltott ki az egyszerűsége, életének tisztasága, őszinte felebaráti szeretete az emberek iránt. A szegényeket mindig védelmébe vette.
Számos történet maradt fenn róla. Ezek közül az egyik legismertebb, amely szerint egyszer, mikor lovával az úton haladt, az állat hirtelen visszahőkölt, mert egy koldus hevert előttük a földön, akinek a vállán szakadozott rongyok lógtak. Elgyötörten nyújtotta a kezét a tiszt felé, és alamizsnát kért. Márton megszánta őt, bár pénze nem volt éppen, mégis segíteni akart: fogta hát széles köpenyét, lekanyarította a válláról, majd kardjával kettéhasította, és a felét odaadta a koldusnak.
A másik sokat emlegetett, életéhez kötődő legenda szerint Szent Márton a ludak ólába bújt Tours városában, hogy püspökké választása elől kitérjen, hiszen korábban már évek óta vezeklésben, szegénységben és remete életmódot folytatva élt, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Erényes életét követő halála után hamarosan szentként kezdték tisztelni, elsőként a nem vértanúként elhunyt szentek közül. A mai napig ezrekre tehető Európa-szerte azoknak a templomoknak, váraknak és kolostoroknak száma, amelyek életének emléket állítva Szent Márton nevét viselik. A síremléke pedig Tours-ban az egész középkor folyamán híres zarándokhely volt. Úgy tartják, hogy a temetése november 11-én történt, ezért emlékezünk rá ezen a napon.
Emlékezete hazánkban
Szobrok, festmények sok helyen őrzik alakját. A rá emlékező alkotásokból az egyik legjelentősebb a Szent Márton-ereklyetartó, amely Tóth István helyi művész munkája, és Szombathelyen található. Ugyanitt köztéri szoborcsoportot is emeltek a tiszteletére a róla elnevezett templom előtti téren. Érdekesség, hogy Márton életéről nemrég kortárs színpadi dráma is készült, „Szivárvány havasán – Köpönyeg és palást” címmel, Jordán Tamással a főszerepben.
Szent Márton magyar városai
Hazánkban létezik két település, ahol valóságos Márton-kultusz alakult ki az idők során. Szülővárosa, Szombathely emlékévvel tiszteleg előtte idén, ahogyan Pannonhalma is (ma már kevéssé ismert érdekesség, hogy a település korábbi neve Győrszentmárton volt). Itt kiemelkedő esemény, a Szent Márton Év egyik fénypontja lesz a november 11-én délelőtt celebrált ünnepi szentmise, melyet Christoph Schönborn bécsi érsek tart.
Márton magyarországi közkedveltségét mutatja, hogy számos kisebb-nagyobb település a nevében is őrzi emlékét, mint például Kunszentmárton, Szentmártonkáta, vagy Tápiószentmárton.
Tisztelete Európában
Márton a középkori Európa egyik legismertebb és legnépszerűbb szentje volt. Ha kedvet és elhívatást érzünk rá, végigjárhatjuk „Szent Márton útját”, amely egy – az Európa Tanács által hivatalosan elismert – zarándokút Európán keresztül. Emléke az évszázadok múltán sem fakult, nem csupán az életéhez közvetlenül kötődő vidékeken, országokban (hazánkon kívül például Franciaországban, itt tevékenykedett püspökként), hanem sok más helyen is, mint például Portugália, Lengyelország, Ausztria, Németország, a protestáns hagyományú Hollandia, ahol más szentek tisztelete nem jellemző. Belgium pedig a gyerekek ilyenkor kisebb ajándékokat kapnak, hasonlóképpen, ahogy más kultúrákban a Mikulástól. Másutt szokás a Márton napi fáklyás felvonulás (a fáklyák fénye a jó cselekedeteket szimbolizálja), és jellegzetes ételek, édességek fogyasztása, mint a „Weckmann”, ami egy édes tésztából készült ember alakú sütemény.
Márton napi hagyományok, szokások, ételek
Vidéken hagyományosan ekkorra ért véget a szüret, a mezőgazdasági munkák befejeződtek, elérkezett a pihenés ideje. Az egyházi szokások szerint Márton nap volt régen a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag lakmározás, mulatozás megengedett. Ezért lett hagyomány sok helyen a mulatság, és erre a napra jellemző fogások, édességek fogyasztása. A legismertebb Márton napi ételek közé tartozik a libanyakleves, a ludaskása, a libasült párolt káposztával. A hiedelem szerint ugyanis aki nem eszik Márton napján libát, az egész évben éhezni fog. Az ünnepi vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának. Desszertnek pedig sokfelé kínálnak „Márton köpönyegét”, ami egy rétestésztából készült édes, töltött sütemény – zárul a család.hu írása.
A modellt megkeresték egy karácsonyi adománygyűjtéssel kapcsolatban, majd rövidesen egy mondvacsinált indokkal kihátráltak a megkeresés alól.
Gulyás Gergely azt is közölte: a nemzeti konzultáció íveinek kézbesítése a héten zárul.
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
Komjáthy György nem sokkal 92. születésnapja előtt távozott. Családja szerint még jócskán akadtak tervei.
Még szerencse, hogy a józan többség nem károg, hanem értékeli mindazt, amit értékelni, megbecsülni lehet.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
A magyar nemzet örök problémája, hogy mindig a földet figyeli, és a kátyúkra koncentrál ahelyett, hogy az égre tekintene – mondja Megyesi Balázs. Interjúnk.
Véget érhet Jackl Vivien kálváriája.
