Iskolába készülünk! 1. rész

2016. november 11. 14:26

A legtöbb oviban ősz végére elkészülnek az iskolaérettségi vizsgálatok. A szülők sokszor már ilyenkor teli vannak bizonytalansággal. Vajon tényleg érett lesz az iskolára? Vajon be tud majd illeszkedni?

2016. november 11. 14:26
Budácsik Éva
Az iskolaérettségi vizsgálatok alapján az óvoda javaslatot tesz, menjen-e a nagycsoportos gyermek jövőre iskolába. Ennek kapcsán a szülőknek lehetősége van az óvónőkkel és fejlesztő pedagógusokkal beszélni gyermekükről. 
 
A szülők sokszor már ilyenkor teli vannak bizonytalansággal. Vajon tényleg érett lesz az iskolára? Vajon be tud majd illeszkedni? Érdemes megnyugodni, hiszen rengeteg idő van még a beiratkozásig, és még több az iskolakezdésig. Sokat érnek, okosodnak, komolyodnak a gyerekek addig, amíg jövő szeptemberben átlépik az iskola kapuját.
 
Valóban van azonban néhány dolog, amivel már most segíthetjük, megtámogathatjuk nagycsoportosunkat!
 
1. Legyenek otthon szabályok!
 
Az oviban is vannak, és az iskolában is lesznek. Az élet egyébként is tele van betartandó szabályokkal! Akkor teszünk a legjobbat az egész családnak, ha ésszerű és rugalmas kereteket állítunk fel. Legyen a napnak kerete, mikor kel-fekszik a gyermek. Ha lehetséges vacsorázzunk mindig azonos időpontban. Lehet ideje a tévézésnek, a számítógépezésnek. Ezeket úgyis nehéz kordában tartani. Azért sem árt ezeket korlátozni, mert a gyerekek elfelejtenek igazán játszani, holott ez elengedhetetlen egészséges fejlődésükhöz. Ne hagyjuk magunkat, időnként igenis menjen be egy nagycsoportos gyermek a saját a szobájába és foglalja el magát!
 
2. Legyen önálló!
 
A gyerekek belső igénye az, hogy egyedül végezzenek el dolgokat. Hagyjuk, hogy próbálkozzanak, és örüljünk, hiszen minden próbálkozás azt jelenti, hogy ügyesedik. Nagycsoportos korban már elvárhatjuk, hogy egyedül öltözzön, legalább segítséggel rendet tartson a dolgai között. Be lehet vonni a házi munkába is, de még csak apróbb feladatokra. Sose hagyjuk magára az új feladatokkal! Biztosítsuk róla, hogy nagyon örülünk, hogy ilyen ügyes, de ne feledje, ránk mindig számíthat!
 
3. Beszéljük meg mi történt velünk napközben!
 
Már ovis korban érdemes érdeklődni a gyerkőc napjáról. Ha nem beszédes kérdezzünk. Mi volt az ebéd? (Persze van, aki nem emlékszik. Meg lehet ilyenkor kérdezni mi volt benne?...) Mit játszottál? Kivel játszottál? Az én kedvenc kérdésem: Mi volt a legjobb dolog, ami ma történt veled? Ez utóbbi azért is jó, mert néhány gyerkőc egy-egy vélt vagy valós sérelmet sokkal érzékenyebben él meg. A dolog azonban legtöbbször nem fekete-fehér. Természetesen a gyerek bánata fontos a szülő és a pedagógus számára is. Így azonban kiderülhet, mennyire mély is az a „seb”, na és az is, hogy mennyi jó dolog történt még azon a napon.
 
4. Sportoljunk!
 
A gyerekeknek óriási mozgásigénye van, amit nehéz kielégíteni. Nagyon jó, ha már nagycsoportos ovisként elkezd valami egyszerű sportot. (Versenyeztetni nem kell!) A legtöbb óvodában van lehetőség erre, és így a családnak sem kell elhordani őt máshová.
 
5. Társasozzunk!
 
A szociális készségek és más készségek, képességek fejlesztésének színtere a játék, mint tevékenység maga. Otthon tehát felesleges fejlesztő feladatlapokkal bíbelődni (persze nem tilos). Játsszunk együtt, amikor csak lehet. Játékokat pedig okosan, körültekintően válasszunk! (Nem az ár a mérvadó!) Nagycsoportossal már nagyjából 15-20 perces játékot végig lehet játszani, ne hagyjuk, hogy félbehagyja. Akkor sem, ha nem ő áll nyerésre. Lassan meg kell tanulni veszíteni is, és ezt méltósággal elviselni.
 
6. Színezzünk, rajzoljunk együtt!
 
Használjunk jó minőségű eszközöket – papír boltban, kreatív üzletben szívesen segítenek ezügyben. Jó játék a háztartási csomagoló például. Remekül lehet rá zsírkrétával vagy vastag színessel dolgozni. Lehet festeni vagy az internetről letöltött színezőkkel bíbelődni.
 
Már az oviban biztos hallott gyermekünk rajzoltató mondókákat, ezeket is feleleveníthetjük, de több weboldalon is találunk egyszerű versikéket, melyeket rajzolhatunk. Ha nem szereti ezt a fajta tevékenységet a gyermek, akkor üljünk mellé, csináljunk közös mókát a rajzolásból.
 
+1. Tartsuk a kapcsolatot az óvónőkkel
 
Bízzunk bennük, a szakértelmükben. Kérdezzünk, ha valamiben bizonytalanok vagyunk, készséggel állnak rendelkezésünkre.
 

Izgalmas hónapok állnak az iskolába készülő gyermekek és szüleik előtt. Ne aggódjunk, inkább élvezzük ki még a boldog óvodás éveket, az együtt töltött idő minden percét! 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!