Szoboszlai és Gyökeres karrierjében van egy kapcsolódási pont, ami minden pénznél többet ér
Szoboszlai Zsolt és Stefan Gyökeres döntései meghatározták fiaik pályafutását.
Ft
Ft
6°C
-1°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai Előfizetés
12. 23.
hétfő
A megmondóember
2016. október 04. 00:07
Egyik nap délután, amikor első osztályos fiammal hazafelé tartottunk az iskolából egy érdekes kérdést szegezett nekem: „Apa, az angol méhek megértik a magyar méheket?”
2016. október 04. 00:07
Washabensiegezűrzavar? Ez a kérdés most, hogy merült fel? Hiszen az állatok nem is tudnak beszélni. Igaz, kommunikálni tudnak, de az nem beszéd. A méhek például táncolnak, legalábbis én így emlékszem ezt olvastam valahol róluk. Ilyen és még ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben villámgyorsan.
Mi lenne a helyes reakcióm erre a kérdésre? Mit kellene válaszolnom? Én vagyok apa, aki mellesleg olyan férfi, aki annyira nem szereti a problémákat és megválaszolatlan kérdéseket, hogy mindig tudja mi a tuti. Az igazi megmondóember. A problémautálat mellett még az is fontos, hogy a megmondásaimmal tudom fiamban kiépíteni a tiszteletet. Hogy felnézzen rám. Feltételek nélkül.
Na, jó. Megpróbálok kicsit messzebb tekinteni az orrom hegyénél. Hosszútávon mivel segíthetem a fiamat? Ha minden esetben megoldom a problémáit és megválaszolom a kérdéseit? Még akkor is, ha egyébként nincs tapasztalatom a megoldásban vagy nem is tudom valójában a választ? Mi lenne, ha megpróbálnék segíteni neki, hogy megtanuljon gondolkodni és problémát megoldani? Lehet, hogy ezekkel a képességekkel messzebb jut majd felnőttként, mint azzal, hogy az apukája a megmondóember?
Úgy tűnik, téves az a stratégia, hogy minden kérdésre azonnal válaszolni próbálok, arra gondolván, hogy így tanítom a leghatékonyabban a gyermekeimet. Legalábbis hosszútávon nem tűnik hasznosnak. Mi történik akkor, ha a feltett kérdésekre nem próbálok azonnal válaszolni? Mi történhet akkor, ha az első pillanatban megpróbálom visszadobni a labdát a gyermekeimnek, hogy ezzel is kicsit biztassam őket arra, hogy gondolkodjanak? Jó dolog, ha vannak önálló gondolataik. Ha képesek megkérdőjelezni a status-quo-t.
Emlékszem a „miért” korszakra. Megszámlálhatatlan „miért” kérdés záporozott felénk. Tényleg, milyen jó alkalom okítani a sarjadó gyermekeinket, ha ennyit kérdeznek. Mindenre válaszolni, elmondani nekik, hogyan működik az őket körülvevő világ. Elvenni tőlük a felfedezés élményét. Hogy ne a saját képükre formálják az őket körülvevő világot, hanem megtanulják, mi hogyan látjuk a világot. Lehet, ők színesebben látják, mint mi, de majd idővel, a sok válasszal a „miért” kérdésekre, az ő világképük is kiszürkül. Ez így van rendjén, én vagyok a megmondóember.
Visszatérve a „miért” korszakra. Sétáltunk Zéténnyel, lehetett vagy 2,5 éves. Egy idősebb gyerek kerékpározott el mellettünk a járdán. Aztán egy autó kihajtónál le az úttestre. Az 5 méterrel utána következő autó kihajtónál, vissza a járdára. Aztán újra, le-föl. „Miért megy le a járdáról az a fiú?” – kérdezte a fiam. Mert unatkozik, és nem tudja mennyire balesetveszélyes így szlalomozni. Gondoltam magamban. „Észrevetted te is? Szerinted mit csinálhat?” – kérdeztem inkább vissza. „Biztos ki kellett kerülnie valamit.” – vágta rá ő.
Megint tanultam tőle valamit. Megosztotta kicsit, ő hogyan is látja a világot. Kicsit jobban megismertem a világképét. Ő hogyan látja a dolgokat. Közben tanultam azt is, hogy nem is akarok megmondóember lenni. Inkább szeretném, ha gyermekeim saját maguknak tudjanak válaszolni a kérdésekre.
Persze előfordult olyan is, hogy kérdeztek valamit a gyerekek, mire én visszakérdeztem, hogy ők mit gondolnak. „Nem tudom apa, mondd meg te” – jött a válasz. Ebben az esetben már nem kérdezek vissza másodszor, hiszen úgy tűnik tényleg útmutatásra vágynak. Ha tudom a választ – ez meglepően kevésszer fordult elő – akkor válaszolok, egyébként javaslom, hogy nézzünk utána valahol.
Nem az a lényeg, hogy soha ne válaszoljunk egyetlen kérdésére sem, hanem az, hogy hagyjuk meg a lehetőségét annak, hogy gondolkodhassanak. Túráztassák kicsit szürkeállományukat. Emeljék fel a szellemi súlyzókat és izmosítsák gondolkodó és problémamegoldó készségüket. Mert a saját világukat ők látják a legjobban, azt kívülről én nem tudom leírni nekik. Ugyanígy a problémáikra ők a legelhivatottabbak megoldást találni. Az én megoldásaim nekem jók, lehet, nekik nem. Szülőként mindig mellettük állok a folyamat közben és segítem őket, ha elakadnak. Szinte mindig megtalálják a válaszaikat saját kérdéseikre.
Úton hazafelé meghallgattam Zétény gondolatait az angol és magyar méhekről, akik végül is megértik egymást, amikor találkoznak. Attól függetlenül, hogy az angol méhek azt mondják, hogy „buzz-buzz”, míg a magyar méhek azt mondják, hogy „zümm-zümm”.Mert a kapcsolatok fontosak. Határon túl is. Még a méheknél is.
A kisnővérek és a gyógyító figyelem
Kultúra
„Gondolta volna, hogy ilyen rendes ember lesz belőlem?” Talán ennél szívmelengetőbbet nem is hallhat egy cigány szegregátumban szolgáló szerzetesnővér. A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai néhány évtizede a legkilátástalanabb helyzetben élők mellé szegődtek, s azóta minden csillogó koromfekete szempárból maga Krisztus néz vissza rájuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlón jártunk.
Ahol senkinek nem hiányzik az okostelefon
Belföld
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Jó hír a családoknak: változik a Babaváró támogatás igénylési korhatára!
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben?
A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Farkas Anita írása.
Helyett
Kultúra
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
Receptért könyörög az osztrák lap: komoly visszhangra talált „Orbán trükkje”
Robert Fico is hasonló megoldást javasolt.
Ez mindenkit érint: történelmi jelentőségű technológiát vizsgálnak a kiskorúak védelmében
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Eltűnt egy 16 éves, szolnoki lány
origo.hu
Gyökeres változásra számít a Politico: Orbánnak engedelmeskedik Európa legbefolyásosabb politikusa
mandiner.hu
Vörös riasztást kapott minden Gmail-felhasználó: azonnal törölni kell ezt a 3 e-mailt!
borsonline.hu
Szoboszlainak megvan a véleménye Slotról és Szalahról
magyarnemzet.hu
Gyászba borult a focivilág: elhunyt a világbajnok focista
ripost.hu
Kövér László nagy veszélyre figyelmeztetett + videó
magyarnemzet.hu
Brutális gólt rúgott a magyar kapus Észak-Írországban, pedig nem így tervezte (VIDEÓ)
mandiner.hu
Szoboszlai Arne Slotot és a csapattársait dicsérte
nemzetisport.hu
Magdeburgi terrortámadás: magyarázkodik a német belügyminiszter
mandiner.hu
Na lássuk, mit kínál a karácsonyfa alá a Magyar Péter Befektetési Zrt.! – I. rész
mandiner.hu
Így reagált Szalah Szoboszlai kihagyott helyzetére
mandiner.hu
„Menjenek korrupt politikusaink Magyarországra” – kifakadt a Tusk-párti lap szerkesztője Romanowski menedékjoga miatt
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.